Mit tud az Astra-vakcina egy év távlatából?

GettyImages-1300310338
2021.11.17. 07:02
Lassan egy évvel ezelőtt a Pfizer oltása lett az első lehetőség a koronavírus elleni igazán hatékony védekezésre – a távolságtartás és a maszkok viselése mellett –, nem sokkal később pedig megérkezett a Moderna vakcinája is. Az Index sorozatot indított, amelyben egymás után mutatja be a koronavírus elleni harcban bevetett vakcinákat. A harmadik részben az Astra-oltásról lesz szó.

Mi a véleménye az Astra elmúlt egy évéről? A kérdést sokszor megkapják az orvosok – még a napokban is. A szakszerű válaszban igyekszünk több szempontot is megvizsgálni, különös tekintettel a vakcinakeverésre. Sorozatunk első és második részében a Pfizer-, illetve a Moderna-vakcinát vettük górcső alá. 

Helyzeti előny?

Az Oxfordi Egyetem és a brit–svéd multinacionális gyógyszergyártó együttműködése már a kezdetekben logikus ötletnek látszott. Kijelenthetjük, hogy helyzeti előnyben voltak, mivel az Oxford Egyetem már a Covid-pandémia előtt kifejlesztett egy védőoltást egy nagyon hasonló, a jelenlegi világjárványt okozó koronavírussal közeli rokonságban álló kórokozó ellen. Ez pedig a Közel-Keleten néhány éve nagy pánikot okozó koronavírus, a MERS okozója.

Az egyetem már ekkor kidolgozta a technológiát, amely vektorvírus alkalmazásán alakult, sőt magát a vektorvírust is már ekkor létrehozta, mellyel már évekkel ezelőtt meg is kezdődött a MERS-vakcina klinikai kipróbálása. Teljesen logikus volt hát a lépés, miszerint együttműködve egy kvázi hazai, hatalmas erőforrásokkal rendelkező gyógyszercéggel, a meglevő technológiát felhasználva bevessék azt az új koronavírus-változat ellen. 

A koncepció – vagyis a vektorvírusok használata – leginkább a Janssen- és a Szputnyik V vakcinákhoz hasonlít, a vektor azonban ezektől különböző módon nem emberi, hanem csimpánzból származó adenovírus. Ennek több előnye is lehet. Egyrészt nincs ellene esetlegesen már meglévő immunitás, másfelől pedig emberi betegséget nem okoz.

Jobb késve, mint soha

A helyzeti előnyt azonban nem sikerült maradéktalanul kihasználni. A vakcinát a Pfizerhez képest kissé lemaradva, december 31-én hagyták jóvá Nagy-Britanniában, és ennél is később, január 29-én az Európai Unióban. 

A jóváhagyás alapját szolgáló klinikai vizsgálatok is kissé talán csalódást keltettek, mivel a két fő konkurens, tehát a Pfizer és a Moderna védőoltásához képest az első adatok kisebb hatásosságot mutattak: a Nagy-Britanniában, Dél-Afrikában és Braziliában végzett vizsgálatok alapján az AstraZeneca vakcinája 70,4 százalékos hatásossággal előzte meg a tünetekkel járó koronavírus-fertőzést. Feltétlenül meg kell jegyezni azonban, hogy a két amerikai vakcina kipróbálása máshol zajlott. Nem lehet tehát feltétlenül összehasonlítani a brit, a dél-afrikai és a brazil adatokkal, mivel ezekben az országokban már a világjárvány viszonylag korai szakaszában is fokozottan fertőző vírusvariánsok alakultak ki.

Az AstraZeneca-oltás hatása tehát még mindig messze felülmúlta a gyógyszerhatóságok által elvárt ötvenszázalékos értéket, így hát jöhetett az oltási kampány. Ennek során, eleinte elsősorban Nagy-Britanniában, hatalmas lendülettel kezdődtek meg az oltások, több tízmillió dózis beadásával. A cég önkéntes vállalása révén, miszerint önköltségi áron, a konkurencia árainak töredékéért biztosítják a védőoltást minden érdeklődő számára, a harmadik világ országaiban is nagyon gyorsan elterjedt a vakcina. Így hát a kezdeti lemaradást sikerült gyorsan ledolgozni. 

Keverésre ideális

Elsőként talán az Oxfordi Egyetem munkatársainak jutott eszébe a különböző technológiával készült vakcinák keverése. Az oltási kampányok során már igen korán elkezdődött ugyanis az AstraZeneca-oltások más gyártók által előállított vakcinával történő mixelésének tanulmányozása. Ezek a vizsgától kivétel nélkül kiváló eredményeket hoztak, elsőként a Pfizer oltásával. Ezzel egy időben az oxfordi kutatók azt is megvizsgálták, hogy mi a hatása, ha az eredeti 4 hetes intervallum helyett később, 12 hét múlva adják be az oltás második dózisát. Ez a hipotézis is igazolást nyert, a vakcina védőhatása is nagyobb lett, és természetesen a hatás időtartama is kitolódott.

És a mellékhatások?

A vakcinával kapcsolatban először a vérrögképződés lehetősége merült fel. Emiatt átmenetileg több helyen alkalmazását fel is függesztették. Az európai uniós gyógyszerhatóság azonban védelmébe vette az oltást. Az esetek egyrészt rendkívül ritkán fordultak elő, másrészt a koronavírus-fertőzés maga is okoz vérrögképződést, méghozzá igen gyakran, és nemegyszer halálos kimenetellel. Ezt saját praxisomban jómagam is naponta tapasztalom. A kórházba kerülő koronavírus-fertőzötteket ezért laboratóriumi vizsgálatokkal szűrjük is vérrögképződés irányában. Az uniós gyógyszerhatóság állásfoglalása ezért változatlanul az, hogy a vakcina alkalmazásának előnyei messze meghaladják annak kockázatát. Bátorításképpen két prominens miniszterelnök, a brit Boris Johnson és a francia Jean Castex is ezzel az oltóanyaggal védte meg magát a fertőzéstől. Megjegyzendő, hogy hasonló esetekről az alapvetően hasonló elven működő Janssen-vakcina esetében is beszámoltak. A Vaxzevria ellenjavallt egy igen ritka betegség, a trombotikus trombocitopéniás purpura (TTP) esetén.

Az Európai Gyógyszerügynökség júniusban bejelentette, hogy az oltóanyag mellékhatásként kapillárisszivárgási szindrómát okozhat, ezért nem javasolja használatát azok számára, akiknél a jelenség már korábban is fellépett. A hágai székhelyű testület illetékes kockázatértékelő bizottsága (PRAC) hat olyan esetet vizsgált ki részletességgel, amiknél a cég Vaxzevria nevű oltóanyaga váltotta ki ezt az igen ritka tünetet, amely során a hajszálerekből folyadék szivárgott a testszövetekbe. A bejelentés idején

Összesen hat esetről volt szó, tehát több tízmillió beadott vakcina után. 

A cikk szerzője allergológus és klinikai immunológus szakorvos, címzetes egyetemi tanár, napi szinten kezel koronavírus-fertőzött betegeket. 

(Borítókép:   Dan Kitwood / Getty Images)



  • Hírek
  • Hírek