16:00, December 02.
Ghána 0
Uruguay 0
al-Dzsanúb Stadion H csoport
16:00, December 02.
Koreai Köztársaság 0
Portugália 0
Education City Stadion H csoport
20:00, December 02.
Szerbia 0
Svájc 0
974 Stadion G csoport
20:00, December 02.
Kamerun 0
Brazília 0

A szerszámhasználat javítja a nyelvi képességeket

2021.11.22. 14:57
Egy friss kutatás kimutatta, hogy a szerszámhasználat és nyelvi képességek ugyanabban az agyi régióban helyezkednek el, és kiderült, hogy ennek következtében a szerszámokkal végzett motoros tréning javíthatja nyelvhasználatot.

Az összetett mondatok megértése az egyik legnehezebben megszerezhető nyelvi tudás. A nyelvi képességekről a tudomány a legutóbbi időkig úgy tartotta, hogy specifikus agyi területekhez köthetők. Az utóbbi évek eredményei azonban elkezdték meghaladni ezeket a nézeteket: egy 2019-ben megjelent kutatás például kimutatta, hogy a szerszámhasználat és az összetett szintaxis megértése között összefüggés van. A francia Lumiére Egyetem és Claude Bernard Egyetem munkatársai által végzett, Science folyóiratban publikált kutatás ezt most agyi képalkotó módszerek felhasználásával igazolta. 

A francia országos tudományos kutatóközpont (CNRS) tálal támogatott vizsgálatban Véronique Boulenger az önkénteseknek olyan feladatokat adott, amiben 30 centiméteres harapófogókkal hajtottak végre műveleteket, vagy francia nyelvtani feladatokat kellett megbirkózniuk. Ezután MRI készülékben vizsgálták az alanyok agyi aktivitásukat, így megállapították, hogy voltak a két különböző tevékenység teljesen egyedi agyi területeket aktivált, de voltak ugyanakkor olyanok is, amik mindkét esetben működésbe léptek.

Boulenger és kollégái egy második kísérletben ellenőrizték, hogy visszafelé is működik-e az összefüggés: a résztvevőkkel a harapófogós tevékenységet és a nyelvtani feladatokat különböző sorrendben végeztették el.

A motoros feladatokban kis csipeszeket kellett különböző szögben álló lyukakba helyezniük. A nyelvtani feladatokban olyan mondatokat kellett elolvasni, mint „A tudós, aki tiszteli a költőt, cikket ír” vagy „A tudós, akit a költő tisztel, cikket ír”, utána meg kellett állapítani, hogy igaz vagy hamis az állítás, hogy „A költő tiszteli a tudóst”.

A szerszámhasználó résztvevők ezeken a feladatokon jobban teljesítettek, mint a motoros feladatot puszta kézzel megoldók, vagy motoros feladatot nem végzők.

Nem, hanem, deviszont
Nem, hanem, deviszont
Fotó: Ute Grabowsky / Photothek / Getty Images

Az eredmény egyúttal alátámasztott azt a paleo-neurobiológiai elméletet, amely szerint a ember törzsfejlődése során a nyelv fejlődése párhuzamos volt a kéziszerszámok elterjedésével és technikai fejlődéssel.

Jelenleg olyan protokollok kialakításán dolgozunk, amik a nyelvi képességek rehabilitációját segítik olyanoknál, akiknek a motoros képességei megmaradtak, mint például fejlődési rendellenességeknél. Ezeken az alkalmazásokon kívül az eredmények betekintést nyújtanak abba, hogy miként fejlődött ki a nyelv, hogy elődeink a szerszámhasználat hatására, hogyan kezdtek összetett szintaxist használni

– mondta 2019-es kutatást vezető Claudio Brozzoli. 

Ezek után érthető, ha semmi sem tarthatja vissza a nyelvvizsgára készülőket, hogy forrasztópákát vagy Torx csavarhúzót ragadjanak.

(ScienceDaily)



  • Hírek
  • Hírek