Hidegbetörések, poláris örvény – tényleg kemény telünk lesz?

Jelenlegi tudásunk és előrejelző modelljeink segítségével csupán 1-2 hétre tudunk megbízható előrejelzéseket készíteni. Vannak hosszú távú, például évszakos modellek is, melyekben hetek vagy hónapok kiátlagolt értékei alapján elemezhetjük a várható időjárást, itt azonban sokkal nagyobb a bizonytalanság – inkább csak trendekről, egyes területeken enyhülő telekről vagy rendszeresebben érkező hőhullámokról beszélhetünk.

Mikes Márk meteorológus Másfélfokon megjelent cikke szerint a klímaváltozás biztosan hat és hatni fog a poláris örvényre, amelyre gyakran hivatkoznak az extrém telet ígérő hírekben – csak még azt nem tudjuk, hogyan. Egy olyan légköri jelenségről van szó, amelyről az elmúlt évtizedek kutatásainak köszönhetően valóban sokkal többet tudunk már, de viselkedése továbbra sem teljesen egyértelmű a tudósoknak.

A poláris örvény a sztratoszférában kialakuló ciklon, amely nem más, mint egy hideg levegőt magába záró légörvény, jellegzetes évszakos ciklikussággal: a nyári félévben lelassul és eltűnik, majd a téli félévben újra megjelenik a pólusok fölött. Ennek ugyanaz az oka, mint az évszakok kialakulásának: a Föld tengelyének dőlése, amely által a Napból érkező sugárzás a téli félévben nem éri el a sarkokat. Az északi póluson szeptember végén fél évre „lenyugszik a Nap”, ezáltal jelentősen csökken a hőmérséklet – ez nyomáscsökkenést idéz elő a magasban is, ami által egyre erősödő ciklonális, az óramutató járásával ellentétes forgás indul be. Ezt nevezzük a gyakorlatban sztratoszférikus poláris örvénynek, amely az északi féltekén fennmarad egészen márciusig, amikor újra felkel a Nap a póluson.

Majd megmondja a poláris örvény!

Egy erős poláris örvény általában melegebb telekkel jár együtt hazánkban, ám ekkor veszélyforrást jelenthetnek például Európára az Atlanti-óceán felől érkező viharciklonok – írja a Másfélfok. Előfordulnak azonban olyan telek, amikor a poláris örvény rövid időn belül legyengül, a szélirány nyugatiból keletivé változik a magasban, emellett a sztratoszféra hőmérséklete is több 10 °C-kal megemelkedik.

Ezeket az eseményeket nevezzük hirtelen sztratoszférikus melegedésnek, melyek a légkör legintenzívebb változásai közé tartoznak. Mivel csupán 40 év megbízható adatai állnak rendelkezésre, továbbra is vannak nyitott kérdések.

Egyes elméletek a troposzféra jelentős anomáliáival, mások a légkör még magasabban található részeivel hozzák kapcsolatba. E hirtelen melegedések után a poláris örvénnyel két dolog történhet:

• egyrészt nagymértékben megváltoztathatja helyét (eltolódik a pólustól),
• másrészt két kisebb örvényre szakadhat (ekkor egy rögtön érezhető effektus, hogy kevesebb ózon tud elbomlani, így ezek a melegedések csökkentik az ózonlyuk nagyságát – ami számunkra jó hír).

Mindkét esetben várható, hogy a hirtelen sztratoszférikus melegedés valamilyen hatással legyen a mindennapi időjárásunkra, ám statisztikailag csak az esetek kétharmadában történik meg az interakció.

Jöhetnek a hidegbetörések?

A troposzférában – azaz a légkör legalsó, nagyjából 8-12 kilométeres részében – általában 2-3 héttel az esemény után detektálhatók a hirtelen melegedések hatásai, elsősorban a pólus fölötti légnyomás emelkedik meg látványosan. Ez a troposzféra mindenkori elrendeződésétől függően általában hideg légtömegek alacsonyabb szélességek felé történő mozgásával jár.

Mikes Márk cikke szerint erre tankönyvi példa volt a 2020/21-es tél, amikor egy január 4-én bekövetkezett hirtelen sztratoszférikus melegedést februárban Észak-Amerikában és Európában is komoly hidegbetörés követett.

Ám egyelőre nem jelenthető ki biztosan, hogy egy ilyen eseménynek pontosan mikor és milyen hatásai lesznek a felszín közelében. Ahogy abban sem lehetünk biztosak, mire számíthatunk idén a poláris örvény alakulásával kapcsolatban: a légkör egy komplex rendszer, így nem vonhatunk le olyan merész következtetéseket, hogy extrém hideg telünk lesz csak azért, mert statisztikailag nagyobb az esély idén télen egy gyengébb poláris örvényre.

A klímaváltozás a poláris örvényre is hat

De miért is fontos nekünk a poláris örvény, várhatóak-e változások a klímaváltozással összhangban? A rövid válasz Mikes Márk szerint igen, várható – ám a pontos kép ennél jóval árnyaltabb. Az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével a troposzféra tovább fog melegedni, ám a fölötte található sztratoszféra, illetve poláris örvény esetén nagyobb a bizonytalanság a változásokat illetően.

Egy fontos trend, amelyet az elmúlt évtizedekben fedeztek fel, hogy az úgynevezett Brewer–Dobson-cirkuláció – amely nagyon leegyszerűsítve a troposzféra és a sztratoszféra közötti anyagmozgást jelenti – a klímaváltozás miatt felgyorsult. Egy másik jelentős változás, amely már most is megfigyelhető, hogy az északi sarkkör nagyobb ütemben melegszik, mint a Föld többi területe

– olvasható a Másfélfok cikkében.

Ez a jelenség a gyorsabb jégolvadással együtt megzavarhatja a troposzféra és a sztratoszféra cirkulációját is. Bár ebben a forgatókönyvben is sok a bizonytalanság, az azonban bizonyos, hogy a troposzféra és a sztratoszféra közötti bonyolult kölcsönhatásokat érinti a klímaváltozás, így a felmelegedés mérséklése továbbra is közös érdekünk, akár kemény telünk lesz idén, akár nem.

(Borítókép: Sóki Tamás / Index)