Fehér karácsony? Mutatjuk az esélyeket

Extrém mértékű, 67 fokos hőmérséklet-különbség alakult ki kontinensünk északi és déli része között. Görögországra például Kréta szigetén kifejezetten nyárias hőmérsékletet regisztráltak. Malia Parkban volt a legmelegebb, ahol egy tizeddel még a 31 fokot is meghaladta a csúcshőmérséklet. 

Skandinávia északi részét ugyanakkor már napok óta uralja a sarkvidéki légtömeg: a térségben éjszakánként több helyen süllyed –30 fok alá a hőmérséklet, és van, ahol napközben sincs ennél sokkal melegebb. Legutóbb –36 fokot mértek a svédországi Nikkaluoktában. 

Ha kicsit távolabb nézünk, még dermesztőbb fagyokkal találkozunk. December első hajnala –50 foknál is hidegebbet hozott Szibériába. A leghidegebb Deljankirban volt, ahol –54 fokkal köszöntött be a meteorológiai tél.

A kutatók szerint fel kell készülni a klímaváltozással járó szélsőségekre, ami leginkább a melegre vonatkozik. Két éve svéd és orosz télisport-rendezvényeken is előfordult, hogy havat kellett importálniuk.

1855 óta a 2020-as tél volt a legmelegebb Európában a Kopernikusz Klímaváltozás-figyelő szolgálat adatai szerint. Decemberben, januárban és februárban átlagosan 1,4 Celsius-fokkal volt melegebb a kontinensen, mint az addigi rekordmeleg télen, amit 2015–16 fordulóján mértek. Ugyanakkor fordult elő először az is, hogy az Antarktiszon 20 fok fölé emelkedett a hőmérséklet.

A mostani kemény sarkvidéki hideget egy poláris örvény okozza, ami nem más, mint a sztratoszférában kialakuló ciklon. Ennek ugyanaz az oka, mint az évszakok kialakulásának: a Föld tengelyének dőlése, amitől a Napból érkező sugárzás a téli félévben nem éri el a sarkokat. Az északi póluson szeptember végén fél évre lenyugszik a Nap, ezáltal jelentősen csökken a hőmérséklet, ami nyomáscsökkenést idéz elő a magasban is, ezáltal egyre erősödő ciklonális forgás indul be. Ezt nevezik poláris örvénynek, ami az északi féltekén fennmarad egészen márciusig, amikor újra felkel a nap a póluson.

Hogy kis hazánkra mindez milyen hatással lesz, nehéz előre megmondani, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) szerint egy, maximum két hétre lehet előre megmondani a várható időjárást, az ennél hosszabb távú előrejelzések teljesen bizonytalanok. 

Az OMSZ adatai alapján 1994 és 2014 között is mindössze az esetek negyedében volt olyan, amikor pestszentlőrinci mérőállomásukon összefüggő hóréteget mértek. 

Budapesten átlagosan minden harmadik karácsony idején borítja hótakaró a várost legalább az ünnep egy napján, de olyan karácsonyt, amikor a három nap mindegyike havas, átlagosan ötévente produkál az időjárás. Arra pedig az elmúlt száz évben mindössze tizenöt alkalommal volt példa, hogy az ünnep mindhárom napján legalább öt centiméteres hóréteg lepte be a fővárost.

Csaknem két évtized után mindenesetre idén ismét van remény, hogy fehér karácsonyunk lesz. Az Accuweather oldala szerint ugyanis december 23-án, 24-én és 25-én is számíthatunk némi havazásra. 

(via OMSZ, Időkép, Másfélfok)

(Borítókép: Fénygömbök a székesfehérvári Városház téren 2020. december 19-én. Fotó: MTI / Vasvári Tamás)