Koronavírus adatok

2022. jan. 21.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Vince, Artúr
-6 °C
4 °C

Digitalizmus vagy dilettantizmus: százmilliárdokban mérhető veszteség 2. rész

F  FA19901108059
2021.12.03. 07:34
Az alábbi írás a Polgári Platform civil szervezet által készített szakértői anyagok rövid összefoglalójának második része.

A digitális állam

Az EU-s értékelés alapján Magyarország a digitális kormányzásban alulteljesít az EU-ban: az e-kormányzati szolgáltatásokról 2021-ben publikált DESI-jelentés alapján az uniós tagállamok rangsorában a 26. helyet foglalta el. Az okok között általánosságban az alacsony szintű rendszerek közötti átjárhatóság, az információhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya szerepel. Mindezek mellett a 2024-ig végrehajtandó EU-s célkitűzések szempontjából értékelve prioritást élvez az alapvető jogok és a demokratikus értékek előmozdítása a digitális szférában.

A digitális kormányzást vezérlő értékek:

  • a személyes adatok védelme,
  • a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága,
  • az oktatáshoz való jog,
  • a foglalkoztatás megválasztásának szabadsága,
  • a munkavállaláshoz való jog és
  • a vállalkozás szabadsága. 

A közigazgatás rendszerében a tájékozódás szabadsága és a véleménynyilvánítás nem tartozott azon területek közé, amelyeket informatikai rendszerekkel igyekezne a magyar kormányzat átláthatóbbá tenni.

Hiába jött létre egy központosított beszerzési szervezet és annak tevékenységét kiszolgáló közbeszerzési adatbázis, e szervezetek és rendszerek digitalizálása során a transzparencia megteremtése egyáltalán nem szerepel a célok között. A folyamatok és a hatáskör alá vont szervezetek kontrollja az elsődleges és meghatározó cél, amellyel a folyamatokban kontrollált állami forrásfelhasználás irányát a politikai érdekeknek megfelelően lehet befolyásolni.

Miközben a vállalkozás szabadsága terén számos olyan fejlesztés történt, amely a vállalkozások életciklusát jól működő digitalizált folyamatokkal fedi le: például cégjogi eljárások, regisztráció, működés, adózás, számlázás, elektronikus kereskedelem, szállítmányozás, úthasználat, járműnyilvántartás, pénztárgépi rendszerek stb.

Olyan kiváló színvonalú rendszerek jöttek itt létre, amelyek példaértékűek még EU-s összehasonlításban is.

E kezdeményezésekben a politikai, gazdasági és szabályozói érdekek egybeestek, hiszen a költségvetési bevételek nagyságrendekkel megnőttek a gazdaság kifehérítésével. A vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó kötelező adatszolgáltatás minősége és eszközei minőségi ugráson mentek keresztül, a jogszabályok a legkorszerűbb technológiai lehetőségekhez lettek igazítva.

A transzparencia hiánya miatt azonban rendkívül nehéz megítélni, hogy az ezen területekre történő forrásfelhasználásnak milyen a hatékonysága,

azaz kérdés, hogy e rendszerek bevezetési projektjeit mely cégek milyen pénzügyi, kereskedelmi feltételek között nyerték el. Megállapítható azonban, hogy e rendszerek bevezetése a közjót is szolgálja. Az külön kérdés, hogy a központi költségvetésbe befolyt többletforrások (és egyéb pénzeszközök) felhasználása milyen célt szolgál és milyen hatékonysággal történik, ami már tisztán kormányzati és pártpolitikai kérdés, és túlmegy a szakmai vizsgálódás keretein.

Magyarország.húha

A közszolgáltatásokhoz való hozzáférésre létrejött a Magyarország.hu portál, amelyen keresztül igen nagy számú ügyet lehet online módon, elektronikus azonosítási lehetőségen keresztül intézni. Az elektronikus azonosítás bevezetésével gyakorlatilag a legtöbb ügyet digitálisan elintézhetővé lehet tenni. Még akkor is, ha a Magyarország.hu esetében a felhasználói felület tervezése során a mai felhasználócentrikus tervezési módszerek nem kerültek még alkalmazásra, ahogy nem került sor a szolgáltatások használati gyakoriság szerinti csoportosítására sem. A felhasználói felület igen bürokratikus szemléletű, és nem esett át egy fejlesztésben is részt vevő felhasználói csoport párhuzamos tesztelésén. Mindezekkel együtt a magyar közigazgatásban tehát lehetővé vált az egészségügyi adatokhoz való hozzáférés, a receptek elektronikus úton történő rögzítése (aminek hatására a gyógyszerkassza egyensúlya helyreállt), a Covid-igazolvány mobilapplikációs megjelenítése. 

Ezzel a magyar kormány is igazolta, hogy minden eszköz rendelkezésre áll ahhoz, hogy az állampolgári jogok gyakorlásának lehető legszélesebb eszköztárát lehessen kialakítani.

Ebből kiindulva tehát kizárólag politikai akarat kérdése, hogy létre lehessen hozni azokat a rendszereket, amelyek biztosítják a választójog online gyakorlását az európai parlamenti választásokon, a parlamenti választásokon, a népszavazásokon és a helyhatósági választásokon. Megjegyzendő, hogy az észt digitális kormányzati rendszer része a 2005-ben élesített online választási rendszer, ahol a legutóbbi európai parlamenti választásokon a szavazatok ötven százalékát e rendszeren keresztül adták le az észt választók. A választási rendszer mindenféle szavazás megszervezését lehetővé teheti – országos és helyi kiterjedésű választásokat vagy akár népszavazásokat is.

A politikai döntéshozatal folyamata jelen pillanatban azonban olyan propagandaterületekre korlátozódik, amelyekről

a politika azt állítja, hogy az állampolgár közvetlen beleszólással rendelkezik a döntéshozatali folyamatokba, azonban ténylegesen ezek az eszközök megmaradnak politika kampányeszközeként

(például a nemzeti konzultáció online csatornája). Az üres propagandakérdések felvetik annak a lehetőségét is, hogy sok esetben csak a közvetlen adatgyűjtés szándékával készülnek, ami miatt az állampolgárok bizalmatlanná válnak e rendszerekkel szemben. 

A jogalkotás folyamatáról évek óta rendelkezésre áll egy dokumentumtár a magyar parlament honlapján, azonban ennek célja a puszta tájékoztatás. A felhasználói felület nem barátságos, informatikai és jogi ismeretek hiányában egy átlagos állampolgár nem jut el az itt található információk lekérdezéséig. Amennyiben az előkészítő dokumentumok alapján a jogalkotási folyamat befejeződik, a hatályos jogszabályok gyűjteményéhez egy, a fentinél barátságosabb felületen keresztül lehessen hozzáférni. Tanulság minden területről: a civil szervezetekkel és az állampolgárokkal történő együttműködés kétoldalúvá tétele az egyik legfontosabb kihívás a jövőben megvalósítandó fejlesztéseknél!

A közigazgatásban dolgozók számára, hasonlóan a közalkalmazottak egyes ágazati területeihez, célzott digitális képességfejlesztő projektek kerültek megvalósításra – a jelentés szerint igen alacsony hatékonysággal.

Az alacsony színvonalú szolgáltatások nyújtása ok-okozati összefüggésben áll a nem transzparens módon felhasznált forrásokkal,

mivel a projektek végrehajtásával megbízott fővállalkozó mögött lévő teljesítési segédek láncolatának legvégén lévő, a tényleges munkát elvégző végrehajtók már olyan nyomott költségen kell hogy kivitelezzék az online tartalom fejlesztését vagy tantermi oktatásokat, hogy az ott foglalkoztatott – alulfizetett – szakemberek ismeretszintje rendszeresen alulmarad az oktatott célcsoport szintjénél. Ezen okok miatt a többségében a piaci árazáshoz képest többszörösen magasabb árszinten nyújtott oktatások színvonala és hatása elmaradt a várttól. Ennek logikus következménye a mára kialakult helyzet. 

A magyar kormány egyes EU-s szolgáltatási területeken – például a schengeni határvédelmi rendszerben, a bűnüldözésben, a közlekedésrendészeti területeken – egyre szélesebb és zökkenőmentesen működő interoperabilitási, azaz nemzetközi felületekhez csatlakozott, biztosítva ezzel bizonyos EU-s szolgáltatások integritását Magyarország területén is. Annak ellenére hogy politikai konfliktushelyzet övezte az EU-s Covid elektronikus igazolvány bevezetését, viszonylag hamar sikerült alkalmazkodni az EU által elfogadott szabványokhoz, így pozitív példaként említhető a Covid-mobilapplikáció.

Észtelenül

A digitális kormányzati fejlesztések kivitelezése során – az észt törekvésekkel ellentétben – nem érvényesült a takarékosság elve, hiszen az EU-s források irányított felhasználása során mind a döntéshozói, 

mind pedig a politikai vezetés által preferált vállalkozói csoport abban volt érdekelt, hogy legitim módon minél nagyobb összeget tudjon az elfogadott célokra felhasználni.

Ebből fakadóan sem a nyílt forráskódú felhasználás, sem az egyedi fejlesztések aránya nem közelít az EU-s elvárásokhoz. Későbbiekben a transzparens, nyitott verseny alapú megvalósítással – a megfelelő interoperabilitási szabványokkal kiegészítve – a megvalósítás költségét akár ötven százalékkal is csökkenteni lehet úgy, hogy a vállalkozói oldal továbbra is érdekelt lesz a projektekben való részvételben, és nem sérül profittermelő képessége.

A magyar kormányzati projektek nagy hányada egyébként is úgy kerül kivitelezésre, hogy azokból érdemi információhoz a nyilvánosság csak kis töredékben jut hozzá. Ez alól nem kivétel egyetlen nagyobb informatikai projekt sem. A közbeszerzési folyamatok ugyan formálisan áttekinthetők, de a gyakorlatban szinte kivétel nélkül irányítottak.

A digitális kormányzás fejlesztésére a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) 2014–2020 között összesen közel 2500 millió eurót (a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program-források átcsoportosításával) használt fel.

Összehasonlításképpen 

az észt kormány a hasonló időszakban ennek kevesebb mint egytizedét, körülbelül 220 millió eurót szánt a fejlesztésekre úgy, hogy a fejlesztések eredményeként az észt állampolgárok egy lényegesen szélesebb szolgáltatási portfólióhoz juthatnak hozzá.

Kattintson ide az észt lista elolvasásához. 

A Transparency International korrupcióérzékelési indexe szerint a világ országainak rangsorában 2014-ben Magyarország a világ 175 országa közül a 47. helyen állt, míg 2020-ban a 180 országot vizsgáló felmérés 69. helyén végzett, azaz 22 helyet romlott a pozíciója. Összességében tehát megállapítható, hogy a felhasznált források a transzparens és hatékony működés célrendszerét az eddigi gyakorlat szerinti végrehajtással nem képesek teljesíteni.

Ugyanakkor a létrehozott rendszerek a folyamatok működtetésének hatékonyságnövelését képesek elősegíteni, és a kapcsolódó folyamatokat – beleértve a HR-menedzsment-folyamatokat is – úgy támogatni, hogy azok a korábbinál lényegesen kevesebb erőforrás kihasználásával működtethetők legyenek. Ennek eléréséhez azonban kevés a szervezetek és a támogató technológia felkészültésége,

szükség van hozzá egy olyan kultúraváltásra, amely az állampolgárokat digitálisan tudatos felhasználóvá teszi. 

Az üzleti világban ezt a szemléletváltást ki lehetett kényszeríteni olyan jogszabályok életbe léptetésével, amelyek kötelezően előírták például a elektronikus cégképviseletet, az elektronikusszámla-benyújtás–valós idejű számlázási rendszer kapcsolatát, a pénztárgépek NAV-kapcsolata–valós idejű értékesítési tranzakció kapcsolatát, az elektronikus útdíj használatát, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer használatát stb., amely eszközökkel jelentős sikereket ért el a kormányzat a gazdaság kifehérítésében, a rejtett gazdaság visszaszorításában, továbbá az áfacsalások megelőzésében. A magánszférában azonban az állampolgárok számára az elektronikus ügyéntézés előírása csak korlátozottan alkalmazható, miközben az üzleti alapú bevezetésben az állam közvetlenül érdekelt. Idézzük itt az ÁSZ egy 2020-as jelentését:

az „összes adóbevétel volumene 2010-ről 2019-re 6186,4 milliárd forintról 10 253,4 milliárd forintra, 65,7 százalékkal megemelkedett”.

Ehhez képest a közigazgatás bérköltségére vonatkozó adatok szerint a közgazdasági tények nem igazolják vissza az elvárt eredményességjavulást. A nemzetközi összehasonlításban az átlagnál magasabb kiadási szint a bürokrácia túlzott méretére utalhat. 


Annak ellenére hogy számos olyan terület van, ahol a magyar kormány példaértékű digitális kormányzati megoldásokat vezetett be az állampolgári és közjó összetett szempontok szerinti értékelésben, azaz az Európai Unió sokszor hivatkozott kompozit DESI-index 2021-es értékelési rangsorában Magyarország sereghajtó az EU-s országok között.

Hogyan tovább? Első lépések és alapelvek 

Az eddigi fejlesztésekben megvalósult modulokat és folyamatokat (elektronikus azonosítási rendszerek, különböző központi nyilvántartások kapcsolatai, jól működő folyamatok) a jövő tervezésében célszerű felhasználni, semmilyen jól működő rendszert politikai okok miatt nem javasolt leépíteni. Az innovatív technológiákat a közjó érdekében a társadalom számára érthető és átlátható módon kell bevezetni úgy, hogy az növelje az állami működésbe vetett bizalmat. A rendszerekben található adatok nyitottá tételével növelni kell a működés transzparenciáját. A megvalósítás során támaszkodni kell a nemzetközi tapasztalatokra és meg kell felelni a nemzetközi benchmarkoknak a megvalósítás hatékonyságában. A kezdeményezéseket fókuszáltan kell kezelni, és egyszerre két-három kiemelt projektet érdemes kijelölni, amelyek esetében garantálni kell azok sikerességét. E projekteknek kiemelten kell a transzparenciára, a demokratikus értékekre, az esélyegyenlőségre, az állampolgári és üzleti terület életminőségének javítására fókuszálnia.

Milyen első lépések közül lehet választani? Példáink: 

1. E-School-rendszer bevezetése

Az észt mintához hasonlóan az oktatási rendszert a következő lépésekben szükséges a jelenlegi megkötöttségek alól felszabadítani (ortodox NAT) és az esélyegyenlőséget növelni:

  • Digitális oktatási tartalmat kell létrehozni az általános és középiskolai oktatásban, minimum két-három választható alternatívával (a korábban sikeres tananyagok digitalizálásával).
  • Létre kell hozni a tanulók számára egy mobileszközön is elérhető portált, amely elektronikus iskolatáskaként szolgál, és elektronikus formában tartalmazza a tanulók számára releváns tananyagokat.
  • Különböző korcsoportra vagy speciális oktatást igénylő csoportokra kidolgozott alkalmazások szükségesek, amely akár óvodáskortól segítik a gyermekek/tanulók fejlődését.
  • Felületet kell nyújtani a tanár-szülő-diák kapcsolatrendszerben történő kommunikációhoz.

A fenti e-School-rendszer – azonfelül, hogy visszaállítja a tanszabadságot – biztosítja az esélyegyenlőséget, hiszen mindenki számára hozzáférhetővé teszi a kulcsismereteket. Egyúttal hatékonyan támogatja a nevelési folyamatot, hiszen felületet biztosít az iskola-család közötti kommunikációhoz.

2. E-Felzárkóztatás

Mivel a digitális kompetenciák jelenlegi helyzetében nyilvánvaló, hogy az elmaradott térségekben mélyszegénységben élők kilátásait az oktatási rendszer képes lenne javítani, ezért a feltételeket meg kell teremteni ahhoz, hogy az ott élők hozzáférjenek azokhoz a nyitottá tett oktatási szolgáltatásokhoz, amelyek segítségével alacsony költségen képesek érdemi tudást elsajátítani. Természetesen ehhez többrétegű, komplex programra van szükség:

  • Azon településeken, ahol a távközlési szolgáltatóknak nem éri meg hálózatfejlesztést végezni, biztosítani kell publikus vagy regisztrációhoz kötött megfelelő sávszélességű hozzáférést.
  • Az elmaradott térségek iskoláit kiemelten kell támogatni alapvető felszereléssel, illetve az itt szerepet vállaló tanítók és tanárok felzárkóztató programban való részvételét – akár sikerességméréssel kombinálva – kompenzálni (számukra is biztosítva a képzést).

3. Közbeszerzési nyilvánosság

A Digitális Kormányzati Ügynökség által működtetetett beszerzési rendszer adatbázisa megfelelő kiindulópont arra, hogy az informatikai beszerzések területén elindulhasson az a folyamat, amely a közbeszerzések átláthatóságát növeli. Létre kell hozni egy könnyen áttekinthető rendszert, amelyben

  • A közbeszerzési folyamatokban létrejött szerződések egységes szerkezetben, tartalmi kulcsszavas kereséssel lekérdezhetők.
  • A folyamatban lévő közbeszerzések értékelési rendszerére benchmarkajánlásokat kell kidolgozni beszerzéstípusonként, és azokat publikálni kell a folyamat során.
  • A döntéshozatalhoz felhasznált dokumentumokat publikálni kell a döntéshozók megjelölésével.
  • A historikus adatokat komplex szempontrendszer szerint idősávokra, megrendelőcsoportokra vagy megrendelőre, szolgáltatástípusra kereshetővé és összegezhetővé kell tenni.
  • Létre kell hozni egy nemzetközi és hazai ügyészségi kapcsolati felületet, amellyel az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) és a hazai igazságügyi szervek hozzáférhetnek a közbeszerzési adatbázishoz – összekapcsolva a cégnyilvántartással és a cégközlöny adataival.

4. Civil jogalkotás

Jelenleg is működik a társadalmi vitára bocsátás intézménye a jogalkotás során, formálisan az egyes minisztériumokban, amely bizonyos esetekben úgy teljesül, hogy a kormány – szorosan együttműködve és esetenként megválogatva a hozzá lojális civil szervezeteket – véleményt kér be az egyes szervezetektől, majd rövid feljegyzésben közli, hogy javaslataikat milyen módon vette figyelembe (például részben elfogadva). A folyamat során nem ismert, hogy ki és milyen javaslatokkal élt, ezért nem követhető, hogy érdemben milyen javaslatok voltak azok, amelyeket az érdekeltek tettek, és ezeknek mi lett a sorsuk.

Ezért a jogalkotás folyamatába javasolt beiktatni egy olyan lépést, amelyben az állampolgárok és az általuk alkotott civil szerveződéseik számára átlátható és kényelmes módon nyomon követhetők az egyes jogszabályi javaslatok.

A Parlament.hu portál e felületét felhasználóbaráttá kell tenni, és a társadalmi egyeztetés dokumentumait úgy elérhetővé, hogy a jogalkotásba minden esetben be legyen illesztve az állampolgári és civil javaslattételi lehetőség. Így az állampolgárok számára átlátható lenne, hogy mely javaslatok kerültek elfogadásra – akár további alátámasztással kiegészítve.

5. Egy azonosító

A különféle állami szolgáltatások igénybevételéhez 14 éves kor felett legyen kötelező az e-személyi igazolvány. A kártya bevezetésével megszűnnek a párhuzamos rendszerek, tehát nincs külön társadalombiztosítási kártya, személyi igazolvány, lakcímkártya, adókártya, digitális aláíráshoz szükséges kártya, számos egyéb szolgáltatás – például bérletek – épülhetnek e platformra. Az állampolgárok kényelmét, illetve az ügyintézés gyorsaságát biztosítva az adatokat csak egyszer kell majd megadni, tehát nem szükséges minden ügyintézési forma esetén a legelejéről kezdeni a procedúrát. 

Növekedjen az erre épülő tartalomszolgáltatások száma, legyen például olyan személyazonosító kártya, amely elérhető okostelefonnal, akár SIM-kártya nélkül is (ID-card, Mobile-ID, Smart-ID), és biztosítja a digitális aláírást mint végleges azonosítási formát, ezáltal biztonságosan azonosíthatja magát minden állampolgár, és használhatja a digitális szolgáltatásokat. A kártya általánosságban használható lenne az EU-n belüli utazásokhoz, az egészségbiztosítás igénybevételéhez, személyazonosításhoz, a banki bejelentkezés során, a digitális aláírások alkalmával vagy digitális szavazásokon való részvételhez, orvosi adatok ellenőrzéséhez, elektronikus receptek kiváltásához, valamint adóügyek intézéséhez.

6. Egykapus e-bírósági rendszerek

Teljesen automatizálni kell a bírósági folyamatokat, az elektronikus kommunikációs eszközöknek és az úgynevezett e-igazságszolgáltatási megoldásoknak köszönhetően a világ egyik leghatékonyabb bírósági rendszerét kell létrehozni. A központi információs rendszer, az e-Dosszié áttekintést nyújthat a bűncselekmények, a vétség, a polgári és közigazgatási eljárások, a bírósági határozatok és az eljárási esetek különböző szakaszairól az összes érintett fél, köztük az állampolgár számára is. Integrált rendszerként egyidejű információcserét kell lehetővé tenni a különböző felek információs rendszerei között, amelynek része a rendőrség, az ügyészség, a bíróságok, a börtönök, a pártfogó felügyelet, a végrehajtók, a jogsegélyrendszer, az adó- és vámigazgatóság, az ügyvédek és az állampolgárok. Mindez jelentős transzparenciát biztosít az állam működése felett, továbbá lehetővé teszi a korrupció szintjének radikális csökkentését. Az ügykiosztást pedig nem a bíróság elnöke végzi személyes szimpátia alapján, hanem ugyanúgy működne, ahogy a taxi érkezik: a legközelebbi bíró kapja az ügyet – ahogy ez Észtországban is kiválóan működik. 

7. Digitális egészségügy 

Az EESZT-re épített, továbbfejlesztett szolgáltatások, például betegjegyzetek, képalkotó eljárások archiválása szükséges. A digitális egészségügy kulcsa az integrált, összekapcsolt és szervezett digitális rendszerek létrehozása (interoperabilitas, cyber securityval). Magas szintű szolgáltatás nem létezhet megbízható, folyamatosan működő, professzionálisan karbantartott informatikai infrastruktúra, beteg és orvosi adatbázis, illetve ezeket összekötő hálózat nélkül. Az OECD 2019-es jelentésében kiemeli, hogy ezeknek a rendszereknek a működtetéséhez lényegesen több egészségügyi informatikusra, data scientistre van/lesz szükség. Szükség lesz az egészségügyi szoftverek, applikációk, alkalmazások szabályozására is, mert jelenleg nagyon sok az ellenőrizetlen – akár egészségi kockázatot hordozó – alkalmazás, tartalom, ahogy fontos a szélesebb körben használható és integrált otthon ápolási technológiák elterjesztése. Sok hasznos technológia létezik már, szükséges a rendszerek összehangolása, integrációja, szervezése. Szükséges az alapellátás nagy volumenű digitális fejlesztése, az alapellátás nagy volumenű digitális fejlesztése. Ahogy Kincses Gyula úgynevezett virtuális e-praxis-koncepciójában már 2015-ben leírta: egymás mellett létezik a digitális egészségügy és a hagyományos gyógyítás, de az ideális a kettő kombinációja lenne egy olyan háziorvosi praxisban, ahol a valós gyógyító tevékenység elektronikus betegségmenedzsmenttel egészül ki. A minél alacsonyabb szinten történő definitív ellátás a legköltséghatékonyabb.

8. E-Voting-rendszer bevezetése

Szükség van arra, hogy egyszerűen és kényelmesen az állampolgárok bevonásra kerüljenek a kormányzati folyamatokba. Az internetes szavazás vagy az e-szavazás egy olyan rendszer lehet, amely lehetővé teszi a választók számára, hogy a világ bármely pontján, internetre csatlakoztatott számítógépről  bárhová leadhassák szavazataikat. Az előre meghatározott szavazási időszak alatt a választópolgár személyi igazolvány vagy mobilazonosító használatával bejelentkezhet a rendszerbe, és leadhatja a szavazatát. A távoli szavazás bármely módszerével, ideértve a hagyományos postai szavazást is, a szavazatok kényszerítésének vagy megvásárlásának lehetősége jelentősen csökkenthető.

Olyan digitális választási rendszert javasolt megvalósítani, amely képes mind az országos, mind pedig regionális választások lebonyolítására. A rendszer kidolgozásához minden alapvető kulcsfontosságú modul rendelkezésre áll: digitális azonosítás, elektronikus személyigazolvány stb.

Az e-voting-rendszert javasolt felkészíteni az

  • országos parlamenti választások,
  • az időközi parlamenti választások (képviselőpozíciók megüresedése),
  • a nemzetiségi, kisebbségi választások,
  • a helyhatósági választások,
  • az országos és helyi népszavazások,
  • az Európai Parlamenti szavazások

lebonyolítására úgy, hogy minden szavazásra jogosult személy választhasson, hogy személyesen vagy online kíván részt venni a választásokon.

A rendszer bevezetése irreverzibilis (egyirányú), hiszen amennyiben bevezetésre kerül, úgy az ebből való visszalépés oly mértékű állampolgári jog politikai alapon történő korlátozása lenne, hogy azt egyetlen hatalmon lévő kormány sem vállalhatja fel.

Cikkünk első részét itt érheti el!

A szerző szociológus, a Polgári Platform civil szervezet alapítója. A Polgári Platform korábban a magas választási részvétel és a rasszizmusmentes sport ügyében folytatott kampányokat.

(Borítókép: Tanóra egy általános iskolában Békéscsabán 1990-ben. Fotó: B. Fazekas László / MTI)



  • Vennék
  • Hírek