Élet ütött tanyát a Vénusz felhőiben?

Aligha található a Naprendszerben a Vénusznál kegyetlenebb hely, 96 százalékban szén-dioxid, a felszíni hőmérséklet megolvasztja az ólmot. A helyzet a magasban sem sokkal jobb, a bolygót kénsavcseppekből álló felhők borítják. 

A kénsav a legmaróbb vegyület, ennek ellenére az MIT, a Cardiffi Egyetem és a Cambridge Egyetem munkatársai úgy vélik, hogy létezhet egy kémiai megoldás, amellyel a savas környezetet semlegesítő szervezetek élhetnek apró élhető bugyrokban.

A feltételezés helytállóságát valamennyire támogatja, hogy a Vénusz légkörében folyamatosan zavarbejtő anomáliákat észlelnek. Megfigyeltek már kisebb koncentrációban oxigént, nem gömb alakú cseppeket. A legfurcsább, hogy már a hetvenes években kimutatták ammónia jelenlétét, ami nem származhat semmilyen, a Vénuszon ismert vegyi reakcióból.

Az új tanulmányban a kutatók kémiai folyamatokat modelleztek, ezek alapján az ammónia jelenléte olyan reakciók sorát feltételezi, ami semlegesíti a kénsavat és megmagyarázná a felhőkben megfigyelhető anomáliákat. A szerzők szerint teljesen helytálló magyarázat, hogy az ammónia biológiai eredetű, mintsem villámokból vagy vulkanikus tevékenységből származna.

Nem először jönnek elő vele

A hipotézis ellenőrizhetőségét elősegítendő a szakemberek egy kémiai nyomokból álló listát készítettek, ezek jelenlétének vizsgálatával a bolygó környezetében működő kutatószondák igazolhatják vagy cáfolhatják az élet jelenlétét.

Semmi sem élhet túl a vénuszi kénsavcseppek között. De pont az a lényeg, hogy azért lehet élet ott, mert átalakítja és élhetővé teszi a környezetet

– foglalta össze az elképzelést Sara Seager, az MIT bolygótani professzora.

Seager és társai tavaly dobták be a vénuszi élet lehetőségét a hírekbe, amikor az egyik életre utaló kémiai nyom, a foszfin jelenlétéről számoltak be. A foszfin felfedezésének valós mivolta és jelentősége komoly vitákat váltott ki. De Seager és kollégái idővel átfésülték a korábbi szondák mérési adatait légköri eltérések után kutatva, és találtak is ilyeneket bőven az évtizedes adatok között. 

A kutatók módszeresen igyekeztek kizárni a lehetséges nem biológiai magyarázatokat. A vízpára és oxigén jelenlétét kémiailag megmagyarázhatja ugyan a felszínről érkező por, csak fizikailag nehezebb magyarázatot találni arra, hogy miként kerül ilyen magasságba. Hasonló módon kizárták a meteorbecsapódások hatását is.

Seager és kollégái jelenleg a vénuszi életet felfedező privát űrkutató expedíció indítására gyűjtenek.

(Phys.org)