
Élet ütött tanyát a Vénusz felhőiben?
További Tech-Tudomány cikkek
-
Több mint 100 év után újabb ókori egyiptomi fáraó sírját sikerült feltárni
- Robbanthatnának is mellettünk, azt sem hallanánk a Huawei fülhallgatójával
- Az egész univerzumot feltérképezheti az amerikaiak új űrtávcsöve
- Ikonikus ételek tűnhetnek el, a gouda sajt és a dijoni mustár is veszélyben van
- Kínai kutatók forradalmi megoldással álltak elő az akkumulátoroknál
Aligha található a Naprendszerben a Vénusznál kegyetlenebb hely, 96 százalékban szén-dioxid, a felszíni hőmérséklet megolvasztja az ólmot. A helyzet a magasban sem sokkal jobb, a bolygót kénsavcseppekből álló felhők borítják.
A kénsav a legmaróbb vegyület, ennek ellenére az MIT, a Cardiffi Egyetem és a Cambridge Egyetem munkatársai úgy vélik, hogy létezhet egy kémiai megoldás, amellyel a savas környezetet semlegesítő szervezetek élhetnek apró élhető bugyrokban.
A feltételezés helytállóságát valamennyire támogatja, hogy a Vénusz légkörében folyamatosan zavarbejtő anomáliákat észlelnek. Megfigyeltek már kisebb koncentrációban oxigént, nem gömb alakú cseppeket. A legfurcsább, hogy már a hetvenes években kimutatták ammónia jelenlétét, ami nem származhat semmilyen, a Vénuszon ismert vegyi reakcióból.
Az új tanulmányban a kutatók kémiai folyamatokat modelleztek, ezek alapján az ammónia jelenléte olyan reakciók sorát feltételezi, ami semlegesíti a kénsavat és megmagyarázná a felhőkben megfigyelhető anomáliákat. A szerzők szerint teljesen helytálló magyarázat, hogy az ammónia biológiai eredetű, mintsem villámokból vagy vulkanikus tevékenységből származna.
Nem először jönnek elő vele
A hipotézis ellenőrizhetőségét elősegítendő a szakemberek egy kémiai nyomokból álló listát készítettek, ezek jelenlétének vizsgálatával a bolygó környezetében működő kutatószondák igazolhatják vagy cáfolhatják az élet jelenlétét.

Semmi sem élhet túl a vénuszi kénsavcseppek között. De pont az a lényeg, hogy azért lehet élet ott, mert átalakítja és élhetővé teszi a környezetet
– foglalta össze az elképzelést Sara Seager, az MIT bolygótani professzora.
Seager és társai tavaly dobták be a vénuszi élet lehetőségét a hírekbe, amikor az egyik életre utaló kémiai nyom, a foszfin jelenlétéről számoltak be. A foszfin felfedezésének valós mivolta és jelentősége komoly vitákat váltott ki. De Seager és kollégái idővel átfésülték a korábbi szondák mérési adatait légköri eltérések után kutatva, és találtak is ilyeneket bőven az évtizedes adatok között.
Élet lehet a Vénuszon
A Vénusz légkörében foszfint találtak, ami életre utalhat a bolygón.
A kutatók módszeresen igyekeztek kizárni a lehetséges nem biológiai magyarázatokat. A vízpára és oxigén jelenlétét kémiailag megmagyarázhatja ugyan a felszínről érkező por, csak fizikailag nehezebb magyarázatot találni arra, hogy miként kerül ilyen magasságba. Hasonló módon kizárták a meteorbecsapódások hatását is.
Seager és kollégái jelenleg a vénuszi életet felfedező privát űrkutató expedíció indítására gyűjtenek.
A Vénusz sohasem volt élhető hely
Állítólag olyan volt, mint a Föld, csak elszállt az üvegházhatás. Nem így történt.
(Phys.org)
