Az űrben is van karácsonyi buli, de piálni már nem lehet

A decemberi ünnepeket, a karácsonyt, a hanukát, a szilvesztert és az újév első napját legtöbben családjuk, szeretteik körében töltik. Ez az űrt kutató asztronautákra nem feltétlenül igaz, hisz a szolgálatot teljesítő legénység tagjai a Földtől több száz kilométerre töltik ezeket a napokat. De a történelem során arra is volt példa, hogy bolygónktól több százezer kilométerre ünnepeltek.

Az első karácsony

Legismertebb talán az Apollo–8 karácsonyi repülése. Frank Borman, Jim Lovell, valamint Bill Anders asztronauták elsőként álltak Hold körüli pályára 1968 karácsonyán, húsz órán keresztül keringtek állandó kísérőnk körül, tízszer megkerülve azt. Az Apollo-program második emberes űrrepülése december 21-én indult, elsőként használva a Saturn V hordozórakétát. A küldetés több elsőséget is magáénak tudhat emellett, például először adta többször élőben a televízió az űrhajósok útjáról azok bejelentkezését. A karácsony napján közvetített bejelentkezés során az űrhajósok úgy döntöttek, a Teremtés könyvének első tíz sorát olvassák fel, miután a NASA arra kérte őket, álljanak elő valami alkalomhoz illővel. Döntésüket később azzal indokolták, hogy a teremtés minden vallás kezdete, így mindenkihez szólhattak a Földön.

A közvetítést, mely a Wired magazinnak hála a YouTube-ra is felkerült, 1968-ban a NASA szerint egymilliárdan nézték a televízióban karácsony napján. Ahogy az Apollo–8 elhagyta a Hold körüli pályát, Lovell azt üzente a rádión keresztül, hogy igenis létezik a Mikulás.

A bolygónkról készült legismertebb fotó is az Apollo–8 küldetésének köszönhető. A Földkeltét (AS8-14-2382) Bill Anders fotózta december 24-én az űrhajóból. A parancsnok, Frank Borman előtte egy fekete-fehér képet már ugyan lőtt bolygónkról, ám a fennmaradt hangfelvételekből kiderült, annak ellenére, hogy a menetrendben nem szerepelt, az űrhajósok egymás között úgy döntöttek, színes fotókat is készítenek, Borman pedig parancsnokként jóváhagyta ezt. Szerencse, mert a történelem egyik leghíresebb képe készült így el. A fényképet egyébként manipulálták, a mindenki által ismert változatban a Hold felszíne alul van, mintha belőle emelkedne ki a Föld. Az eredeti kópián ezzel szemben a holdfelszín a jobb oldalon függőlegesen látható, míg bolygónk a kép balján helyezkedik el.

Szilveszteri buli(k)

Arra, hogy az újév érkezését megünnepeljék az űrben, öt évet kellett várni az Apollo–8 karácsonya után. Az amerikai Skylab űrállomáson Gerald P. Carr, William R. Pogue, illetve Edward G. Gibson akkor rekordhosszúságú 84 napos küldetésük során a hálaadást, a karácsonyt és a szilvesztert is az űrben töltötték 1973 és 1974 fordulóján. Ők voltak az elsők abban is, hogy karácsony napján űrsétát tegyenek, hét órát töltött Carr és Pogue az állomáson kívül, hogy kicseréljenek elemeket és megfigyeljék az elhaladó Kohoutek-üstököst.

A Skylab 4 asztronautáinak nevéhez köthető az űrben felállított első karácsonyi dekoráció is, üres ellátmányos konzervekből építettek fenyőfát, tetejére pedig kartonból egy üstökös formájára vágott csúcsdíszt helyeztek. Az űrséta után a legénység tagjai gyümölcstortát kaptak a vacsorához, a családjukkal beszéltek és kibontották az ajándékokat is, melyekkel a NASA meglepte őket. Érdekesség, hogy a Szojuz–13 fedélzetén december 18. és 26. között a Föld körül keringett Pjotr Iljics Klimuk és Valentyin Vitaljevics Lebegyev szovjet kozmonauta is.

Ugyan 1973 szilveszterére a szovjetek már visszatértek a Földre, négy évvel később 1977 utolsó napján a Szaljut–6 űrállomás fedélzetén Georgij Mihajlovics Grecsko és Jurij Viktorovics Romanyenko élő tévéközvetítésben koccintott – máig meg nem határozott típusú – ünnepi itallal a mindenki egészségére. Grecsko és Romanyenko akkor rekordnak számító 96 napot töltöttek az űrben, ők voltak az első kozmonauták, akiket az újév a Földön kívül érte. A szovjetek a Mir fedélzetén később több ünnepet is megtartottak 1987 és 1998 között, 1996-ban még amerikai asztronautákat is vendégül láttak karácsonykor.

Az 1995/96-os Mir szilveszterről érdemes megnézni ezt a videót, amin Jelena Vlagyimirovna Kondakova fedélzeti mérnök megmutatja, miként reagál a pezsgő a súlytalanságra. 

a Mir fedélzetén minimális mennyiségben lehetett konyakot, vodkát, illetve likőrt fogyasztani. Az amerikaiak 1985-től fogva tiltották asztronautáiknak az űrben történő alkoholizálást, ez a tiltás később kiterjedt a Nemzetközi Űrállomáson alkalmazott szabályzatra is.

A szilveszterrel kapcsolatban érdekesség, hogy az amerikai űrsiklók nem repülhettek az év utolsó napjaiban, legtöbbször már karácsonyra földre parancsolták őket. A Discovery volt az egyetlen, mellyel egyszer kivételt tettek, az űrsikló 1999-ben az STS–103 során az űrben volt karácsonykor. Hogy miért volt mindez, arról ebben a cikkben írt az Index.

Hanuka az űrsiklón

A fények ünnepét az űrben elsőként a Hubble űrtávcső javítására indult STS–61 misszión tartották meg. Jeffrey A. Hoffman a küldetés során végzett harmadik űrsétáját befejezve az Endeavour fedélzetén 1993. december 9-én utazó menórával és egy trenderlivel (dreidel) ünnepelt. A menórát természetesen nem gyújthatta meg az űrsikló fedélzetén, a trenderlit azonban többször is megpörgette, erről videós közvetítés is készült.

1997-ben a Mir fedélzetén is ünnepeltek hanukát, a NASA asztronautája, és a Mir 24. küldetésének fedélzeti mérnöke, David A. Wolf szintén trenderlivel és (meggyújtatlan) utazó menórával. Azóta Jessica Meir, a NASA űrhajósa küldött hanuka üdvözletet a Nemzetközi Űrállomásról 2019. december 23-án, aki menórákat és Dávid-csillagokat ábrázoló színes zokniját az ISS kupoláján át látható Földdel a háttérben fotózta le, majd osztotta meg a fényképet a Twitteren.

Közös szabadnap és vacsora az ISS-en

2000. november 2-án érkezett az első legénység a Nemzetközi Űrállomásra, amely azóta folyamatosan lakott, így huszonegy éve minden karácsonyt megünnepeltek a fedélzeten tartózkodók. Mivel az űrhajósok sokszor eltérő kultúrákból származnak és vallásuk sem egyezik, így ezekhez igazodva megtarthatják saját ünnepüket, melyek napjára felmentést kapnak a feladataik alól is. 

2000 óta a karácsony mellett tradíció az újévi köszöntő is, melyet az űrhajósok küldenek a Földön tartózkodó földlakóknak.

Emellett a Nemzetközi Űrállomáson az együttműködés jegyében kineveztek egy napot, amelyen a legénység összes tagja összegyűl és közösen ünnepelnek. Ez december 25-e, amikor a létfontosságú karbantartási feladatokon kívül minden más alól felmentést kapnak az űrhajósok. A szabadnapjukat rendszerint az űrállomás orosz részén koronázzák meg egy közös vacsorával, az orosz Zvezda szervizmodulban van ugyanis egy nagyobb méretű asztal, melyet körül tudnak ülni, s melyekre az ételek tárolóit tépőzárakkal könnyedén rögzíteni is tudják.

Az ISS-en a karácsony a nagyobb ünnep, ilyenkor speciális tűzálló anyagból készült mikulássapkákat, karácsonyi zoknikat tesznek ki a fedélzeten, illetve karácsonyfát is állítanak. Műfenyőt, melyet szintén a NASA által jóváhagyott tűzálló anyagból készíttetnek az ISS-re. A földi személyzet tagjainak segítségével az űrhajósoknak karácsonyra ajándékok is jutnak, melyeket automata teherűrhajók szállítanak, s előzetesen a családtagok segítségével állítják össze az űrügynökségek a csomagokat.

Jellemző még, hogy a szokásostól kissé eltérő karácsonyi menüt fogyasztanak karácsonykor, ilyenkor bizonyos, máskor tiltott extrákat is engedélyeznek az űrügynökségek. Ilyen például a plusz csokoládé, a sütemény, vagy a magvas ételek. A könnyedén morzsálódó ételek és az alkohol azonban az ünnepek során is tiltott, így biztos, hogy nem borgőzös lehelettel énekelnek a közös vacsora utáni hagyományos éneklés során az asztronauták. Ahogy a Földön, úgy az űrállomáson is jellemző még a karácsonyozásra a közös filmnézés a vacsora után. Persze a vacsora és a lazulós programok után az űrhajósok nem dőlhetnek ki, karácsonyi üdvözletet kell küldeniük videón keresztül, másnap pedig folytatniuk a kutatómunkát ott, ahol karácsony előtt abbahagyták.

(Borítókép: David A. Wolf meggyújtatlan utazó menórával, valamint trenderlivel ünnepli az 1997-es hanukát a Mir űrállomás fedélzetén. Fotó: NASA)