A deltakron felfedezője szerint evolúciós okai vannak az új törzs létrejöttének
További Tech-Tudomány cikkek
- Hallucinogén koktélt azonosítottak egy ókori egyiptomi ivóedényben
- Egyedülálló régészeti felfedezést tettek az orosz tudósok
- Év végétől az egész EU-ban változás lép életbe a mobiltelefonoknál
- Vak, a szaglását is elvesztette, de még mindig fickós a 192 éves óriásteknős
- Új, magyar nyelvű vírus kezdett terjedni a Messengeren szenteste előtt
Mint azt megírtuk, Cipruson azonosították a koronavírus egy olyan változatát, amely a delta és az omikron kereszteződéséből születhetett meg. Az új variációnak a deltakron nevet adták.
Egyes tudósok azt állították, hogy ez nem igaz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik munkatársa pedig egyenesen hamisnak nevezte a megjelent híreket.
A kutatók reakciója azután érkezett, hogy Leondiosz Kosztrikisz, a Ciprusi Egyetem biológiai tudományok professzora elmondta, hogy csapata 25 olyan koronavírus-mintát fedezett fel, amelyek látszólag egyesítik a delta- és az omikron-törzseket.
Sokan úgy vélték, hogy az eredmények annak köszönhetők, hogy a laboratóriumban egyes minták szennyezettek voltak. Leondiosz Kosztrikisz ezek után a Bloombergnek eljuttatott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az általa azonosított esetek
arra mutatnak, hogy az eredeti törzsre helyeződő evolúciós nyomás miatt jöttek létre ezek a mutációk, nem pedig egy egyszeri újrarendeződés eredményei.
A deltakron gyakrabban fordul elő kórházban ápolt pácienseknél, mint járóbetegeknél, ez pedig kizárja a laboratóriumi szennyezés elméletét, közölte a Ciprusi Egyetem professzora, a Biotechnológiai és Molekuláris Vírustani Laboratórium vezetője.
Ami még ennél is fontosabb, a minták szekvenálását több országban végezték. Ráadásul legalább egy globális adatbázisból származó izraeli szekvencia tartalmazza a deltakron genetikai jellemzőit.
Ezek a tények cáfolják azokat a dokumentációkat nélkülöző állításokat, hogy a deltakron csupán egy technikai hiba eredménye
– írta Kosztrikisz.
A vírusok génjei határozzák meg azt, hogy milyen változásokon mennek át a fehérjék bizonyos körülmények között. Az omikron és a delta mutációi főleg a tüskefehérjéket érintik, amelyekkel az az emberi sejtekhez kapcsolódik. Ezért lehetnek ezek a variánsok fertőzőbbek.
Akkor keletkezhetnek úgynevezett rekombináns vírusok, ha ugyanannak a kórokozónak több variánsa is terjed, mondta el Nick Loman, a Birminghami Egyetem professzora. Véleménye szerint bár a delta és az omikron rekombináns törzsének megjelenése nem lenne teljes meglepetés, a ciprusi felfedezés inkább egy „technikai különlegesség”, ami a vírus genomjának szekvenálásakor lehet érdekes.
Michael Hadjipantela ciprusi egészségügyi miniszter vasárnap azt mondta, hogy az új variáns nem veszélyes, további részleteket pedig a héten fognak elmondani róla.
A mutációt eddig a Cipruson feldolgozott minták közül 25 esetben találták meg. A minták közül tizenegy olyan emberektől származott, akiket a koronavírus miatt már korábban kórházba szállítottak, míg tizennégyet kórházi kezelésen kívül álló személyek mintáiban figyelték meg.
A ciprusi egyetem szakemberei szerint egyelőre nem jelenthető ki, hogy gyorsabban terjed a deltakron, mint más, eddig ismert vírusváltozatok. A szakember azonban sokkal valószínűbbnek tartja azt az elképzelést, hogy ezt a törzset is kiszorítja majd az ettől bizonyítottan fertőzőbb omikron-variáns.
Az új variáns egyelőre még nem kapott tudományos jelölést.
(Borítókép: Christian Ender / Getty Images)