Magyar tudósok történetét viszik a Holdra

A tervek szerint 2022 nyarán indulhat a Holdra a Peregrine űrszonda, amely a tudományos kutatóeszközök mellett egy különleges küldeményt is magával visz. A küldemény a budapesti székhelyű Puli Space Technologies fémből készült Téridő plakettje, amelyen hat magyar tudós története lett feljegyezve.

A fémtábla a legszélsőségesebb körülményeknek is ellenáll, így évezredekig is olvasható marad felületén annak az öt kortárs magyar tudósnak a munkássága, akikről úgy vélik, kutatásaikkal hosszú távon is hatással lesznek az emberiség fejlődésére és jövőjére, valamint a Holdat radarhullámokkal elsőként elérő Bay Zoltánnak a története is. A Bay és csapata kísérletében használt jelösszegzési eljárás kiemelkedő szerepet játszott a világegyetem megismerésében és a radarcsillagászat alapjainak megteremtésében.

A plaketten Bay Zoltán munkássága és tudományos eredményei mellett a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) segítségével kiválasztott öt tudósé, Ádám Veronika biokémikusé, Barabási Albert László fizikusé, Freund Tamás neurobiológusé, Karikó Katalin biokémikusé, valamint Kondorosi Éva biológusé látható. A kezdeményezést a Telenor Magyarország és a Tungsram támogatja, a szolgáltató kérte fel a NaTE-t is az öt név kiválasztására.

A Puli Space Technologies a 200 × 200 milliméter méretű, 160 gramm súlyú plakettet egy speciális hővédelmi eljárással gyártotta le. A tábla a Holdra indított szonda lábazati szerkezetében lesz elhelyezve.

(Borítókép: Kondorosi Éva biológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszékén 2012. október 1-jén.)