100 millió embernek jelenthet táplálékot a „hamis banán”

Akár 100 millió embernek is táplálékot nyújthat egy különleges banánfajta, az etióp banán (Ensete ventricosum), ha a mostaninál nagyobb területeken kezdik el termeszteni Afrikában – írja a BBC. 

Az etióp banán – amelyet angolul „hamis banánnak” is neveznek – a hagyományos banánnak egy távoli rokona, amelynek a növénye akár hat méter magasra is nőhet, és amelyet szinte kizárólag szülőhazájában ismernek és termesztenek. Termése ehetetlen, viszont a magas keményítőtartalmú szárát, illetve gyökereit fel lehet dolgozni, Etiópiában többnyire kenyeret és kását készítenek belőlük.

A tudósok szerint a növényt sokkal nagyobb területeken is termeszteni lehetne Afrika-szerte, amivel sok embernek élelmet tudnának biztosítani. 

Ez a növény fontos szerepet játszhat az élelmiszer-biztonság és a fenntartható fejlődés biztosításában

– fogalmazott a BBC-nek Wendawek Abebe, az etiópiai Hawassa Egyetem kutatója.

Etiópiában már így is körülbelül 20 millióan fogyasztják az etióp banánból készülő ételeket. Afrika más részein a növényt nem honosították, de távoli rokonai egészen Dél-Afrikáig bezárólag megtalálhatóak elszórtan, amiből a tudósok arra következtetnek, hogy nagyobb területen is elterjeszthető lenne az etióp növény.

A kutatók egy részletes elemzést készítve azt is kiszámolták, hogy ha a növényt sikerülne jobban elterjeszteni, akkor mintegy 100 millió embernek biztosíthatna élelmet Etiópiában és azon kívül (például Kenyában, Ugandában és Ruandában). 

Van néhány szokatlan tulajdonsága, ami nagyon egyedi növénnyé teszi. Bármikor el lehet ültetni, bármikor le lehet aratni, ráadásul évelő növény 

– mondta James Borrell, a brit Királyi Botanikus Kert, a Kew Gardens kutatója.

A tudósok az utóbbi években kezdték el vizsgálni, hogy milyen új növények meghonosításával lehetne növelni az emberiség által termelt élelmiszer mennyiségét. Jelenleg a világszerte bevitt kalória közel fele három növényből – a rizsből, a búzából és a kukoricából – származik.

Diverzifikálnunk kell a növényeket, amelyeket globálisan használunk, mert jelenleg túl nagy mértékben koncentrálunk néhányra

– mondta erről James Borrell.