Megölhet minket az 5G?

Lenyűgöző adatkommunikáció, digitális szép új világ, korlátlan lehetőségek. A jövő itt van, és sose lesz vége. Ám sokan az istennek sem akarják élvezni a páratlan kilátásokat. Még csak beszéltek a világformáló újdonságról, de már 2017-ben színre léptek a kételkedők, méghozzá 180 tudós, akik nyílt levélben javasolták, állítsák le az ötödik generációs hálózatok építését, amíg be nem bizonyosodik, hogy az 5G-sugárzás nem veszélyes az emberre és a környezetre. Különben ez emberkísérlet.

Őket újabb aggódó polgárok globális petíciója követte, na és David Icke egykori BBC-sportriporter és fekete öves konteógyáros, aki egy huszárvágással az 5G-t tette felelőssé a beköszönő koronavírus-járványért. Méghozzá azért, mert szerinte a rádióhullámok megakadályozzák az oxigén felvételét a tüdőben.

és annyira feltüzelte az embereket, hogy többen fel is gyújtottak pár adótornyot az Egyesült Királyságban. Az akció egészen addig tombolt, amíg a YouTube és a Facebook le nem tiltotta a konteókirály fiókjait. A járványfélelem pedig minden addigi pánikot felülírt, az 5G mellett még a mostanában újra felszökkenő masszív klímaváltozás-ijedelmet is.

Kell ez nekünk egyáltalán?

Tízszer gyorsabb letöltési időt ígér a 4G-hez képest, azonnali reakciót és sokkal több felhasználó kiszolgálását egy időben. Lesz bőven térerő a koncerteken, a fesztiválokon vagy a tüntetéseken, nem okoz gondot, ha egyszerre tízezer ember küld szelfit egy eseményről. Nagy felbontásban, röccenés nélkül nézhetünk streamelt focimeccset vagy laggolás (szakadozás) nélkül e-sportolhatunk ismeretlenekkel, és szempillantás alatt letölthetünk teljes filmeket.

Sokakat hidegen hagy, hogy 8K felbontásban nézhetnek élőben egy koncertet, és még egy morzsát is észrevehetnek a frontember gallérján. De a számítógépes játékoktól sem szökik fel mindenkinek a pulzusa. Jogos a kérdés: tényleg 5G-adótornyokkal kell betelepíteni a fél világot azért, hogy kiterjesztett valósággal vagy virtuális szemüveggel fokozhassuk a hangulatunkat egy nyilvános eseményen? A legtöbben jól megvannak ezek nélkül.

Van azonban két másik fejlődési irány, ahol igencsak jól jön a pazar sávszélesség: az egyik az orvosi távdiagnosztika és a távműtétek világa, ahol sohasem lehet eléggé precíznek lenni. Ehhez pedig nagy felbontású, zökkenőmentes, élő képekre van szükség.

A másik az önvezető autók fejlődése, ahol a járműveknek önállóan, valós időben kell reagálniuk az örökké változó közlekedési szituációkra. Egyetlen önvezető autó pedig, előrejelzések szerint, óriási adatforgalmat (egyetlen óra alatt 4000 GB) generál, amit ki is kellene valahogy szolgálni.

Miért is félünk tőle?

Hiszen az 5G is – ahogy a GSM, a 3G, a 4G vagy a wifi mind – rádióhullámokat szór. Ahogyan a mikró és a Bluetooth vagy a walkie-talkie. Igaz, mindegyik különböző hullámhosszon sugároz.

ez a szó pedig eléggé nyugtalanítóan hangzik. És az is, hogy láthatatlan elektromágneses sugarak bombáznak minket egész nap.

Sugároz Csernobil is (radioaktívan), de a napsugarak a strandon és a begyújtott sütő is (hősugarak infratartományban). Utóbbi kettővel meg vagyunk békélve, a mikrohullámon (milliméteres hullámhosszon) szóró 5G viszont gyanús (ahogy sokak szemében az úgyszintén mikrohullám-tartományban működő wifi is).

A kételkedők legerősebb ütőkártyája egy amerikai és olasz kutatás, amelyben patkányokat tettek ki hosszú ideig 6 watt/kilogrammos erejű mobiltelefon-sugárzásnak. Ez az embereknél engedélyezett dózis négyszerese, és azt találták, hogy

Utóbb kiderült, több módszertani probléma is akadt a kísérletekben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos álláspontja ma úgy szól, hogy mind ez idáig nem bizonyítottak egyetlen mobiltelefon-használatra visszavezethető káros egészségi hatást sem embereknél.

A kijelentést többek között az egyik legnagyobb szabású (dán) kutatásra alapozták, amelyben 358 ezer embert követtek 27 éven keresztül, és semmiféle összefüggést nem találtak a mobilozás és a rákos megbetegedések között. Az 5G-technológia egészségügyi hatásait azonban eddig nem vizsgálták tüzetesebben, ezért nem lehet kizárni a káros hatásokat sem. Ám nagyon valószínűnek tartják, hogy ez a rádióhullám-fajta sem károsabb, mint a többi.

Ibolyán túl kezdődnek csak a gondok

Az 5G-pártiak legfőbb érve úgy szól, hogy az 5G is, ahogy a 4G vagy a wifi nem ionizáló elektromágneses sugárzást bocsájt ki. Azaz nem károsítja a sejteket. A spektrumon az UV-sugárzással kezdődik az ionizáló frekvenciák sora. Ezt tudjuk jól, hiszen a saját bőrünkön érezzük, ha nagy dózisban besugarazzuk magunkat, azaz pecsenyére sülünk a napon.

Korábbi kutatások a nem ionizáló rádiófrekvenciás sugárzás egészségügyi határértékének tizedét-századát mérték még a 4G-bázisállomások közvetlen közelében is.

A másik aggodalom azonban éppen az, hogy hiába gyengébb, rengeteg lesz belőle, fürtökben szerelik majd fel őket a tornyokra. Majdnem minden utcasarkra juthat egy-egy. Hogy miért kell akár nyolc, különböző irányba néző 5G-adó a lámpaoszlopokon, annak magyarázata az ötödik generációs vezeték nélküli hálózatok lényegéből fakad: az 5G ugyanis igencsak rosszul terjed, a 4G-nél is rövidebb, a milliméteres hullámokat jóformán minden tereptárgy leblokkolja. Emiatt az emberi szervezetbe sem tud mélyen behatolni. Ezért sűrűn, ha kell, ötven-száz méterenként is szükség lehet 5G-tornyokra. 

Akkor megölhet minket az 5G?

Sajnos igen. Ha például véletlenül pont ránk dől egy adótorony. Ám mivel nem ismerjük kellően az új technológiát, azt sem jelenthetjük ki magabiztosan, hogy nem hordoz bármiféle más veszélyt.

Tudjuk azonban róla, hogy nem okoz Covidot, és azt is, hogy a meteorológusok igencsak fújnak rá, mert pont azt a frekvenciatartományt használja, mint ők. De a repülőtársaságok sem így képzelik a boldogabb szuperszélessávú jövőt, az ő műszereiket is zavarhatja az 5G. Pont ugyanattól tartanak, mint az időjósok: a hasonló frekvenciák interferenciát, vételi zavarokat, ezzel pedig gyatrább előrejelzéseket és gyilkos repülőtéri galibákat okozhatnak.

Nem vicc: négy 5G-szkeptikus repülőtársaság már meg is tette a szükséges óvintézkedéseket, és nagyszabású járattörlésbe kezdett az USA-ban. 

(Borítókép: Soeren Stache / picture alliance / Getty Images)