Miért vagyunk oltásellenesek?

A járvány idején az Egyesült Államokban újabb és újabb szomorú mérföldkövek kerültek elő, vagyis amikor a Covid áldozatainak száma meghaladta a vietnámi, majd az első és a második világháborúban meghalt amerikaiak számát. Tavaly augusztustól azonban nem volt tovább, 

A halottak száma akkorra meghaladta a 620 ezret, ami megegyezik az ország történetének legvéresebb háborúja, az Észak és Dél egymás ellen vívott polgárháborújában elhunytak számával. 

Egy ismerős történet

A sztori már így is érdekes, de van egy még inkább figyelemre méltó pontja: paradox módon a polgárháborúban elhunytak nagy része, mintegy kétharmada nem a harcnak, hanem a háború alatti pusztító járványoknak tudható be. Ennél is szomorúbb talán, hogy a halálesetek egy jelentős részéért felelős fekete himlő ellen már akkor is létezett vakcina. Azt ugyanis Edward Jenner 1796-ban már felfedezte. A XIX. század eleje és közepe táján ez már elfogadott megelőzési módszer volt, és a fekete himlő által okozott halálozás csökkenni is kezdett Észak Amerikában. Olyannyira, hogy az oltásokat el is kezdték mellőzni. Ennek következtében a betegség újabb hullámban kezdett terjedni.

Kezd ismerősnek tűnni a történet ? A polgárháború kitörésének idején, vagyis 1861-re a fekete himlő már viszonylag gyakorivá vált ismét, amin természetesen sokat rontottak a háborús körülmények is. A konfliktus alatt nagyjából 20 ezer katona fertőződött meg, 30 százalék körüli halálozási aránnyal. Karantén, tömeges vakcinálás, külön erre a célra létrehozott kórházi osztályok, sőt kórházak következtek. 

Ráadásul az akkori, kezdetleges vakcinák tisztasága, hatásossága és biztonságossága rengeteg kívánnivalót hagyott maga után, természetesen nem volt egy kategóriában a mai védőoltásokkal. Rengeteg volt az oltási szövődmény, a mostaniaknál nagyságrendekkel gyakrabban. Ennek ellenére, már akkor is világos volt, hogy a védőoltások életet mentenek. Be nem adásuk sokkal nagyobb kockázattal járt már akkor is, mint alkalmazásuk.

Mennyit fejlődtünk az elmúlt 160 év alatt? 

A tudomány természetesen egészen más szinten volt 160 évvel ezelőtt, mint ma. Sajnos a tudomány elfogadottsága is. 

Ugorjunk egy nagyot az időben, a huszadik század közepére. A járványos gyermekbénulás elleni vakcinák ebben az időben kezdtek megjelenni. Ezek a mai szemmel igen kezdetleges védőoltások voltak, sokkal primitívebb eljárással készültek, mint korunk vakcinái. Az engedélyezési eljárások sem közelítették meg a mai követelmények szigorúságát, és a klinikai kipróbálás mértéke és nívója sem volt a mai elvárások közelében sem. Ennek ellenére hatalmas sorok vártak az oltásokra, szinte minden szülő szerette, volna hogy gyermeke mielőbb megkaphassa azt. Az eredmény ismert. 

Hasonló volt a helyzet később, például a kanyaró elleni védőoltásokkal is, ami egy ideje már kötelező Magyarországon. A szülők együttműködése eddig kiváló volt, az oltásra kötelezett gyerekek legalább 98 százaléka meg is kapta azt. Az eredmény itt sem maradt el, Magyarországon régóta nincs már kanyarójárvány. Hangsúlyoznunk kell, hogy ez az oltás is jóval primitívebb volt a maiaknál, és sem klinikai kipróbálása, sem pedig az engedélyezés nem felelne meg a mai színvonalnak. Ez az oltás ráadásul élő vírust tartalmaz, tehát még talán érthető is lenne, ha valaki idegenkedne tőle.

Mit látunk most?

Meglepett minket egy új betegség, amely a kanyarónál sokkal veszélyesebb. Kifejlesztettek ellene minden eddiginél korszerűbb és tisztább védőoltásokat, amelyeket önkéntesek tízezrein próbáltak ki a bevezetés előtt, a vizsgálatok minden részletét precízen dokumentálva, több tíz-, sőt százezer oldalas jelentésekben. Egyik Covid elleni védőoltásban sincs élő koronavírus, tehát a megfertőződés ilyen úton kizárt. Ennek ellenére a populáció igen jelentős része nem kér a dologból. Épeszű magyarázat híján leginkább összeesküvés-elméletekre, összefüggésükből kiragadott részigazságokra, netán hamis prófétákra hivatkozva.  

Csaknem egy évtizede jelent meg az első átfogóbb írás az áltudományokról Magyarországon. Az Index hasábjainBoldogkői Zsolt biológus fejtette ki az áltudomány káros hatásait. A témában úttörő jellegű és kiemelkedő munkát folytató professzor az Index megkeresésére most azt mondta: 

az oltásellenességnek több oka van. Különösen Európa keleti felén gyakori az állami és egészségügyi szervekben való bizalmatlanság. Sajnos többen fehér köpenyt viselve is bizalmatlanságot gerjesztenek. Vannak, akik saját termékeik reklámozására használják fel a helyzetet. Az ok szinte mindig pszichológiai, nem pedig a tényekből levont következtetések eredménye.

Rékassy Balázs orvos-népegészségügyi szakember már hosszabb ideje kutatja ezt a kérdést. Rendszeresen járja az országot, több száz emberrel beszélgetett már. Tapasztalatai szerint sokszor egyszerűen tudatlanságról van szó.

Az emberek egyszerűen elvesznek az őket manapság érő hihetetlen információmennyiségben. Korábban ilyentől nem kellett tartani, hiszen nem volt internet vagy közösségi média. Most azonban naponta bombáznak minket újabb és újabb adatokkal, amit még szakértőként is nehéz elemezni vagy átlátni. A mindennapi ember ezért egyszerűen védekező reakcióként bezárkózik, és elitellenes teóriákat gyárt. Szerintük például az oltás mellett szóló szakértőket lefizették, a vírusról tudósítókat pedig megvesztegették, hogy pánikot keltsenek. Sokan úgy érzik, hogy át akarják verni őket onnan fentről, de ők bezzeg okosok és átlátnak a szitán

– mondta az Indexnek Rékassy Balázs.

A témával kapcsolatban sikerült beszélnünk dr. Ali Harmouche-sal is, aki Magyarországon szerzett orvosi diplomát, és jelenleg Skóciában praktizál, koronavírusos betegeket is kezel. Tőle is hasonló válaszokat kaptunk, szerinte is lényeges a politika, illetve a politikusokban való bizalmatlanság kérdése, illetve a közösségi média felelőssége is. Szerinte megszaporodtak az önjelölt szakértők is, akik nem, vagy csak részben tájékozottak a kérdésben, de nagy magabiztossággal nyilatkoznak a témáról. Ez sajnos Magyarországon is megfigyelhető, szinte naponta látunk orvosi diplomával nem rendelkező szakértőket, akik hihetetlen önbizalommal osztanak orvosi tanácsokat. A közösségi oldalak felelősségéről mi is írtunk korábban egy Facebook-botrány apropóján, amikor az oldal szerkesztői az orvosi szakma legtekintélyesebb és leginkább elfogadott szakértőit és tanulmányaikat is cenzúrázták. Amikor kérdőre vonták őket erről, a Facebook cenzorai nem adtak választ arra, hogy miért gondolják okosabbnak magukat az orvostudomány vezető szakértőinél. Harmouche doktor véleménye szerint 

Ez tulajdonképpen olyan, mint homokba dugni a fejünket. Ettől még a probléma nem szűnik meg.

A cikk szerzője allergológus és klinikai immunológus szakorvos, c. egyetemi tanár, napi szinten kezel koronavírus-fertőzött betegeket. 

(Borítókép: Oltásellenes tüntetés 2020. május 16-án Amerikában. Fotó:  David McNew / Getty Images)