Mivel lepjük meg szobanövényünket? Hangversenybérlettel

Sokszor azért megyünk a természetbe, hogy elmeneküljünk a város zajától. Abban reménykedünk, itt csönd és béke vár minket, de ha figyelmesen hallgatunk, rájöhetünk, hogy a vadon is bővelkedik hangokban. Ez olyan, mint amikor lefekszünk, és letesszük a fejünket a látszólag nyugodt fűbe, de két perc múlva egy szabályos országút képe rajzolódik ki a szemünk előtt hangyakaravánokkal, szerelmes bodobácsokkal vagy a szél bebopjára táncoló gilisztákkal. Sok kutató állítja, hogy a növények a természet hangjaihoz igazítják „viselkedésüket”. A jelenséget vizsgáló tudományág a növényakusztika.

Táncoljunk a korai virágzásért

Már az 1960-as években kísérleteztek a növények hallásával. Dr. T. C. Singh az indiai Annamalia Egyetemen végzett kutatásokat a balzsamos növényekkel (aromás telelő fák és cserjék), és azt találta, hogy klasszikus zene hatására a növények akár 20 százalékkal gyorsabban nőnek. A szántóföldi növényeknél ugyanilyen növekedésgyarapodást regisztrált zene hatására. A mezítlábas táncolás okozta rezgések hangjaival is kísérletezett, és az eredmény: a virágos növények, például a petúnia és a körömvirág két héttel hamarabb borultak virágba, mint a kontrollnövénycsoport. Magokkal végzett kísérleteiben azt találta, hogy a „zenét hallgató” magok a későbbi csíráztatás során nagyobb leveleket hoztak, és egészségesebbek lettek.

Klasszikus kontra rock

Dorothy Retallack és tanítványai a rock hatását figyelték meg a növényeken. 

Elkúsztak, vagy rendellenes, görbe növekedést és kisebb leveleket produkáltak. Ennyire sznobok lennének a növények? Nem, csak a zene különböző formái eltérő hanghullám-frekvenciával, nyomással és rezgéssel rendelkeznek. A rock nagyobb nyomást fejt ki, ami káros lehet a növényekre.

A virágok hallják a méhek zümmögését

Az egyik legismertebb tanulmányt ezen a területen a ligetszépével, ezzel a lágyszárú, kétnyári növénnyel végezték. Egy izraeli kutatócsoport felfedezte, hogy a növény édesebb nektárt termel, amikor megérzi a méh közeledtét. Akár húsz százalékkal édesebbé tudják tenni nektárjukat, ugyanis a méhek a legtöbb cukrot tartalmazó virágokat részesítik előnyben, mert több energiát nyernek belőlük. De vannak előnyei a virág számára is: a méh látogatása hosszabb ideig tart (ami azt jelenti, hogy több pollenre van szükség), és a méhek nagyobb valószínűséggel látogatják meg ugyanazon faj más virágait (mert azt feltételezik, hogy a többi egyed is hasonlóan édes).

Miért vesződik egy ilyen virág azzal, hogy villámgyorsan megédesítse a nektárját? Miért nem állítja elő folyamatosan a szuperédes nektárt? A válasz a gazdaságosság. A cukrozott nedű előállítása sok energiát igényel, és nagy pazarlás lenne állandóan fenntartani a vonzó cukorkoncentrációt.

Hogyan ismerik fel a virágok a méhek hangját? Azt már tudjuk, hogy a szirmoknak nagy szerepük van a hallásban: amikor egy sértetlen virág méhzümmögést hall, ugyanazon a frekvencián kezd vibrálni – a többi frekvenciát kiszűri. De ha a virág sérült, mondjuk a szirmait letépte a szél, a hatás kevésbé sikeres. Szirmok nélkül a virág kevésbé tud reagálni a környezeti hangokra. A Ligetszépe esetében valószínűleg fontos a szirmok tál alakú elrendezése, ami ideális a rezgések felerősítésére. Ez a forma egy hangszóróra vagy a fülünkre emlékeztet.

Védekező növényfülek

A növények nemcsak a szaporodásuk biztosítása érdekében reagálnak a hangokra, hanem azért is, hogy megvédjék magukat. A káposztafélék családjába tartozó, kis termetű lúdfű antitesteket termel, amikor egy hernyó megeszi. Sok tudóst ámulatba ejtett ez a reakció, de ma már tudják, hogy ez a hernyó harapdálásának hangjára adott válasz.

Ugyanezt a növényt más zajvizsgálatoknak is alávetették. Úgy tűnik, hogy a lúdfű képes érzékelni a mozgó víz hangját is. 

A növények okosabbak, mint első pillantásra gondolnánk. Abban, hogy képesek reagálni a hangokra, ma már a legtöbb tudós egyetért. De hogyan és milyen körülmények között teszik ezt? Sok kérdés maradt. A tanulmányok azt mutatják, hogy zene hatására egyes növények gyorsabban csíráznak, jobban ellenállnak a szárazságnak, vagy bizonyos hangfrekvenciák hallatán más fehérjéket termelnek. Éppen ezért itt az ideje, hogy felülvizsgáljuk a „hallással” kapcsolatos előítéleteinket, és elismerjük, hogy fül és agy nélkül is lehet hallani. Bár ma már a növényi agytalanság teóriája is megdőlni látszik.

(Borítókép: Firn / Getty Images Hungary)