Aláírták a magyar–orosz űregyezményt

Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatása eredményeként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Dmitrij Olegovics Rogozin, az Oroszországi Föderáció Űrtevékenységért Felelős Roszkoszmosz Állami Vállalat vezérigazgatója kézjegyével látta el a két intézmény között a világűr békés célú kutatása terén folytatott további együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot – tájékoztatta a Külgazdasági és Külügyminisztérium az MTI-t.

Magyarország és Oroszország közel fél évszázada gyümölcsöző együttműködést valósít meg a világűr békés célú kutatása terén. Hazánk e téren – immár az Európai Űrügynökség tagállamaként is – széles körű és kiegyensúlyozott együttműködésre törekszik külföldi partnereivel – írták.

Az elmúlt években három magyar–orosz űrkutatási projekt technológia- és eszközfejlesztése kezdődött meg különböző magyar és orosz kutatóintézetek, egyetemek és vállalatok részvételével.

A Csibisz–AI egy Föld körüli pályán keringő mikroműhold, amelynek célja a villámok tulajdonságainak vizsgálata.

Az Obsztanovka–2 a Nemzetközi Űrállomás külső burkolatára tervezett mérőrendszer, amelynek célja a magnetoszférában és az ionoszférában végbemenő elektromágneses jelenségeknek és a nagy méretű űrjárművek ionoszférával történő kölcsönhatásának a vizsgálata.

A Trabant-rendszer két mikroműholdból álló flotta, amely az űridőjárási folyamatok és az ionoszféra dinamikáját vizsgálja, folyamatos hullám- és részecskeméréseket végezve egymástól 100 méter–100 kilométer távolságban, körülbelül 500 kilométer magas pályán keringve. A fejlesztett rendszer egyik fontos újítása, hogy adattovábbítási sebessége egyedülállóan gyors lesz.

A magyar és orosz kutatók e három közös űrkutatási projektben végzett eredményes együttműködését a projektek megvalósításához szükséges további eszközök és források biztosítása céljából a két ország kormánya a közeljövőben külön egyezménnyel is megerősíti – áll a közleményben.

A világűr békés célú felhasználása terén meglévő együttműködés további elmélyítésének másik iránya lehet egy újabb magyar kutatóűrhajós misszió, amely orosz közreműködéssel valósulna meg. Magyarország az Interkozmosz-program keretében 1980-ban a világ hetedik nemzeteként küldhetett saját nemzeti űrhajóst a világűrbe.

(Borítókép: A kilövőállásra szállítják a Szojuz–FG hordozórakétával összekapcsolt Szojuz MSz–11 űrhajót a kazahsztáni Bajkonur orosz űrközpontjában 2018. december 1-jén. Fotó: Makszim Sipenkov / MTI / EPA)