![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Aláírták a magyar–orosz űregyezményt
![K EPA20181201041](https://kep.index.hu/1/0/4176/41762/417621/41762112_3d22ae93c55eb1d5bde4622cda11c10c_wm.jpg)
További Tech-Tudomány cikkek
-
Újabb átverés terjed a Facebookon, rossz kézbe kerülhetnek a jelszavaink
- Különleges égi jelenség lesz látható szerda este az égbolton
- SpaceX kicsiben: függőlegesen, fékezőernyő nélkül landoló rakétát épített két fiatal
- Los Angelesben állítják ki a világ egyetlen zöld dinoszaurusz csontvázát
- Mesterséges intelligenciával védené a Google a korallzátonyokat
Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatása eredményeként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Dmitrij Olegovics Rogozin, az Oroszországi Föderáció Űrtevékenységért Felelős Roszkoszmosz Állami Vállalat vezérigazgatója kézjegyével látta el a két intézmény között a világűr békés célú kutatása terén folytatott további együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot – tájékoztatta a Külgazdasági és Külügyminisztérium az MTI-t.
Magyarország és Oroszország közel fél évszázada gyümölcsöző együttműködést valósít meg a világűr békés célú kutatása terén. Hazánk e téren – immár az Európai Űrügynökség tagállamaként is – széles körű és kiegyensúlyozott együttműködésre törekszik külföldi partnereivel – írták.
Az elmúlt években három magyar–orosz űrkutatási projekt technológia- és eszközfejlesztése kezdődött meg különböző magyar és orosz kutatóintézetek, egyetemek és vállalatok részvételével.
A Csibisz–AI egy Föld körüli pályán keringő mikroműhold, amelynek célja a villámok tulajdonságainak vizsgálata.
Az Obsztanovka–2 a Nemzetközi Űrállomás külső burkolatára tervezett mérőrendszer, amelynek célja a magnetoszférában és az ionoszférában végbemenő elektromágneses jelenségeknek és a nagy méretű űrjárművek ionoszférával történő kölcsönhatásának a vizsgálata.
A Trabant-rendszer két mikroműholdból álló flotta, amely az űridőjárási folyamatok és az ionoszféra dinamikáját vizsgálja, folyamatos hullám- és részecskeméréseket végezve egymástól 100 méter–100 kilométer távolságban, körülbelül 500 kilométer magas pályán keringve. A fejlesztett rendszer egyik fontos újítása, hogy adattovábbítási sebessége egyedülállóan gyors lesz.
A magyar és orosz kutatók e három közös űrkutatási projektben végzett eredményes együttműködését a projektek megvalósításához szükséges további eszközök és források biztosítása céljából a két ország kormánya a közeljövőben külön egyezménnyel is megerősíti – áll a közleményben.
A világűr békés célú felhasználása terén meglévő együttműködés további elmélyítésének másik iránya lehet egy újabb magyar kutatóűrhajós misszió, amely orosz közreműködéssel valósulna meg. Magyarország az Interkozmosz-program keretében 1980-ban a világ hetedik nemzeteként küldhetett saját nemzeti űrhajóst a világűrbe.
(Borítókép: A kilövőállásra szállítják a Szojuz–FG hordozórakétával összekapcsolt Szojuz MSz–11 űrhajót a kazahsztáni Bajkonur orosz űrközpontjában 2018. december 1-jén. Fotó: Makszim Sipenkov / MTI / EPA)
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)