Felfedezhették az univerzum legrégibb csillagrendszerét
További Tech-Tudomány cikkek
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
A 13,5 milliárd fényévnyire lévő, HD1-nek elnevezett galaxis valamivel több mint 300 millió évvel azután jött létre, hogy 13,8 milliárd éve az ősrobbanás következményeként kifejlődött a világegyetem
– közölték a nemzetközi csillagászcsoport, köztük a Harvard és a Smithsonian közös Asztrofizikai Központjának kutatói.
A tudósok egyelőre nem tudják pontosan, mit fedeztek fel. Két lehetőséget tartanak valószínűnek:
- szédítő ütemben, évente akár százával szaporodó csillagok, köztük az univerzum legelső csillagainak a formálódását, vagy
- a galaxisban a legkorábbi ismert szupermasszív, a Napnál 100 milliószor nagyobb tömegű fekete lyukat látják.
Ha megerősítik az eddigi adatokat, a HD1 mintegy 100 millió évvel korábbi lehet az eddig ismert legkorábbi és legtávolabbi csillagászati objektumnál, a GN-z11 galaxisnál. A kutatók hawaii és chilei távcsövekkel és a Spitzer űrteleszkóppal nyert adatokat használták fel. További információkat remélnek az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA által decemberben felbocsátott James Webb űrteleszkóptól, amely néhány hónapon belül kezdi meg működését – írja az MTI.
A HD1-ről megfigyelésekkel eddig nyert információk korlátozottak, nem ismertek olyan fizikai adatai, mint az alakja, az össztömege vagy a fémessége
– közölte Harikane Juicsi, a Tokiói Egyetem asztrofizikusa, a publikáció vezető szerzője.
A fémesség vagy metallicitás azt jelzi, hogy egy adott objektumban mekkora arányt képviselnek az ősuniverzumot alkotó gázokon, a hidrogénen és a héliumon kívüli anyagok.
A kutatók szerint a HD1-et, amelynek tömege talán 10 milliárdszor nagyobb a Napénál, a csillagok első nemzedéke népesíthette be. Az úgynevezett III. populációs csillagokról azt feltételezik, hogy rendkívül masszívak, fényesek, forrók, rövid életűek voltak, és csaknem kizárólag hidrogénből és héliumból álltak.
A megfigyelések szerint a HD1 extrém erős ultraibolya fényt bocsát ki – jóval többet, mint a közönséges csillagok. A rendkívüli UV-fényesség egyik magyarázata az lehet, hogy a galaxis belsejében egy szupermasszív, a Napnál százmilliószor nagyobb tömegű fekete lyuk található.
Sok csillagrendszer, köztük a Tejút rejt magában szupermasszív fekete lyukat, amelyek közül az eddig ismert, legkorábbra datált képződmény 700 millió évvel az ősrobbanás után keletkezett.
Legutóbb egy bolygó felfedezéséről adtunk hírt, amelyet űrteleszkóppal örökítettek meg.