Jobb az éghajlatuk.
2022.04.10. 14:09 Módosítva: 2022-04-11 08:48:43
Először azt gondolták, hogy valamit elrontottak.
A HD1 mintegy 100 millió évvel korábbi lehet az eddig ismert legkorábbi és legtávolabbi csillagászati objektumnál.
Az eredmények segíthetnek megérteni, hogyan tudtak olyan nagyra nőni.
2021.12.31. 19:07 Módosítva: 2022-01-01 08:20:37
Az ribonukelinsavak, antitestek génszerkesztés és az űrben is fokozódó nemzetközi helyzet éve volt az idei.
2021. november 24., 06:49
A világegyetem hűlésével elvileg megállt a folyamat, de nem zárható ki, hogy jelenleg is tart.
Oroszországot nem érdekli a NASA hasonló projektje.
Felfedezték a fiatal univerzum eddig ismert legtávolabbi rádióforrását.
Ez megmegyarázná a viláegyetem háromnegyedének nyomtalan eltűnését.
A jelentkezőknek rendelkezniük kell tudományos vagy orvostudományi diplomával, valamint elvárás néhány évnyi szakmai tapasztalat.
A világegyetem nagy részét magukba szippanthatták.
Az univerzum 13,77 milliárd éves, plusz-mínusz 40 millió év.
A kozmikus háttérsugárzás segítségével készült térkép nem segít kideríteni, milyen gyorsan tágul a világegyetem.
Csupán Einstein relativitáselméletét kellett módosítani, hogy megértsük, miért gyorsul az univerzum tágulása.
Persze ez lehetetlen. Úgy tűnik, a világmindenség pontos koráról, ifjú éveiről szóló elméleteinkkel vannak nagy bajok.
Korábbi tudományos elméleteknek ellentmondó jelenséget észleltek az NGC 3147 galaxis közepén: egy vékony gázlemez örvénylik körülötte.
Mintha egy macskák felismerésére tanított algoritmus hirtelen az elefántokat is felismerné.
Az ősrobbanás után létrejött hélium-hidrid ionokat évtizedek óta keresték a tudósok.
A kilenc éven át tartó projekt során 739 blazár gammasugár jeleit figyelték meg.
A korai univerzum legnagyobb galaktikus szuperhalmazát fedezték fel csillagászok, tömege a becslések szerint a Napnál egymillió milliárdszor nagyobb.
Mert nem elég öreg az univerzum, hogy ideérjen a fény. Ami a tágulás miatt amúgy se látható.
Egy galaxisban már az ősrobbanás után 250 millió évvel alakultak ki csillagok.
13 milliárd évvel nézett vissza az univerzum múltjába a Hubble-űteleszkóp.
Öt év alatt öt film, lehet örülni. Csak aztán nehogy csömörünk legyen ettől a franchise-tól is.
2015. augusztus 25., 21:33
Legalábbis ha igaza van Stephen Hawkingnak, aki meglepő elmélettel állt elő a fekete lyukakról.
Ha még nem látott Einstein-gyűrűt, itt a remek alkalom. Ez az ALMA antennarendszer csúcsfotója.
12 milliárdszor olyan nehéz, mint a Nap és sokszor fényesebb nála. De hogy lehet ilyen fiatal?
A magnetárok a földi mágneseknél milliószor erősebbek, de eddig nem tudtuk, miért léteznek.
2014.04.05. 14:30 Módosítva: 2014-04-15 10:08:55
A gravitációs hullámok észlelése bizonyítja a kozmikus inflációt, de a miértre nem ad választ. Még sok kérdésre keresik a bizonyítékot az asztrofizikusok.
Háromdimenziós térkép készült az eddig ismert galaxisokról, egy videón át is repülhetünk rajtuk.
2013. december 12., 10:58
Japán fizikusok azt állítják, bizonyítékot találtak a merész elméletre, amit sokan tényként kezelnek.
Csillagászok a Herschel-űrtávcsővel és egy antarktiszi rádiótávcsővel a polarizált háttérsugárzást vizsgálják.
2013. szeptember 21., 08:19
Egy vadonatúj elmélettel álltak elő a világegyetem keletkezéséről, búcsút inthetünk az ősrobbanásnak.
Egy új elmélet szerint minden atom tömege nő, ettől tűnik úgy, mintha tágulna a világegyetem.
A korai égitestek lehettek azok a magok, amelyekből kifejlődtek a mai szupermasszív fekete lyukak.
Ebben segítségre vannak a blazárok, a gammasugárzás és az EBL-fotonok.
Az SN Wilson az 1a típusba tartozik, fénye állandó, így alkalmas a világegyetem tágulásának mérésére.
80 millió évvel korrigálták az eddigi adatot a csillagászok.
A legidősebb ismert csillag korát újra kiszámolták, most már csak 0,8 milliárd év a hibahatár.
Hetvenhárom kvazár alkotja a négymilliárd fényév átmérőjű halmazt.
2012. december 14., 06:27
A most felfedezett hét csillagváros a világegyetem csecsemőkorából származik.
Egyre csökken a csillagok keletkezésének üteme az univerzumban, derítették ki csillagászok.
Egy kutatócsoportnak sikerült azonosítania a legtávolabbi szuperfényes szupernóvákat.
2012. augusztus 13., 16:49
A NASA a Sloan projekt világegyetemet bemutató animációját választotta a nap képének.
A Stephen Hawking által tervezett COSMOS a legerősebb számítógép egész Európában.
A körülöttük található gázkorongok ütközései vezethettek a gyors tömegnövekedéséhez.
Minden eddiginél pontosabb módszerekkel vizsgálható az univerzum tágulása.
Az űrtávcsővel ránéztek egy ötmilliárd fényévre levő csillagvárosra.
2011. november 23., 18:23
Egy gammavillanás utófényének elemzésével egy kutatócsoport két fiatal galaxist azonosított.
Egyre jobban ismerjük a rejtélyes csillagokat, de azt eddig nem tudtuk, hogyan alakultak ki.
Új megoldást talált az ősrobbanásra Dragan Slavkov Hajdukovic montenegrói fizikus. Nincs sötét anyag, csak anyagból, majd antianyagból álló univerzumok végtelen sora?
Teljesen máshogy nézett ki a korai univerzum, mint ahogy eddig képzelték.
2010. augusztus 25., 23:48
Egybeolvadásukkal keletkeztek az első gigantikus fekete lyukak az univerzum hajnalán.
Megérkezett az ősrobbanás utáni állapotot kutató európai Planck-űrteleszkóp első teljes égboltos felvétele.
Az egymilliárd eurós óriástávcső átmérője 42 méter lesz.
Meghökkentő feltételezés: világegyetemünk egy sokkal nagyobb univerzum része.
Ősi fekete lyukak segítségével vizsgálják az első galaxisok kialakulását.
Százszor gyorsabban hoznak létre új csillagokat, mint a vén Tejútrendszer.