Van, aki egyszerűen képtelen megfertőződni koronavírussal
További Tech-Tudomány cikkek
- Ezer évig a lábuk alatt volt, most eladó a Tízparancsolat legrégebbi ismert kőtáblája
- Nem jól tudtuk, mennyi szén-dioxidot nyelnek el a tengerek
- Még a babáknál is gyorsabban tanulnak szavakat a macskák
- A műanyagoknál is pusztítóbbak lehetnek az őket váltó bioanyagok
- Az ízlelőbimbó nem minden: kiderült, hogy valójában mitől érzünk finomnak egy ételt
A koronavírus működési mechanizmusát az átlagember számára szokatlan módszerekkel is kutatták: az emberkísérlet során önkéntesként jelentkező, egészséges felnőtteket próbáltak megfertőzni koronavírussal – írta meg az Infostart.
A jelentkezők között volt Faith Paine is, akinek Londonban cseppentették az orrába a SARS-CoV-2-t. A Royal Free Hospitalben ezt követően teljes izolációban kellett eltöltenie 17 napot egy kórteremben, ahová csak beöltözött emberek léphettek be. Közben folyamatosan tesztelték, elmondása szerint nagyon rosszul érezte magát odabenn, de akkor még nem tudta, hogy ez a vírus miatt van, vagy csak a bezártság hat így rá.
Faith Paine mellett további 35 embert vettek be a kísérletbe, amelyért cserébe több mint kétmillió forintnak megfelelő összeget kaptak – és vele együtt tizennyolcan annak ellenére sem betegedtek meg, hogy az orrukba cseppentették a vírust.
Andrew Catchpole, a kutatás egyik vezetője számos hasonló kísérletet vezetett már influenzával és más vírusokkal: azt mondja, nem is várták, hogy mindenki megbetegedjen, általában 50-70 százalék a megfertőzöttek aránya. Itt viszont a vírus hatására 18 ember megbetegedett, 18 viszont nem.
Mindennek megvan az ára
Sok tényező játszik közre abban, hogy miért fertőződik meg valaki, miközben mások nem. A kitettség, a genetika és az immunitás is közrejátszik a folyamatban. Az oltottak esetében a kitettségnek lehet a legnagyobb szerepe – ezért fontos a maszkviselés és a távolságtartás, de vannak olyan emberek is, akik egyszerűen genetikai okokból természetesen úton rezisztensek arra, hogy elkapják a vírust, éppúgy, ahogyan mások genetikai okokból kifolyólag nagyobb veszélynek vannak kitéve annak.
A New York-i Rockefeller Egyetemen most ezt a természetes immunitást kutatja Andras Spaan: 700 ember DNS-ét vizsgálják immunitás szempontjából. A kutató szerint nagyon ritka lehet az, hogy valaki immunis a SARS-CoV-2-re, és ennek más vírusokkal szembeni immunitásban megvan az ára:
más betegségekre fogékonyabbak azok, akik eggyel szemben ellenállóbbak.
Az immunválasz is megoldást jelenthet Christopher Chiu, a londoni kísérlet egyik vezetője szerint. Az immunválasznak több rétege van, ezek közül az egyik a semlegesítő antitestek válaszreakciója. Ezek az antitestek megtalálhatók az orrban is, és ott képesek lehetnek a koronavírus ártalmatlanítására. Ha relatíve kis mennyiségű vírusnak vagyunk kitéve, az antitestek megakadályozhatják, hogy betegek legyünk. Nehéz ugyanakkor az orrban található antitestek szintjét megmérni, ahogyan a T-sejtes immunválasz mérése sem könnyű. A vírusok elpusztítására képes, a nyálkahártyán megtalálható fehérjék működése még enigmatikusabb: nehéz biztosat tudni arról, ezek mennyire védenek.
Az erős immunrendszer csupán mítosz
Az erős immunrendszer mítosza a kutatókat csak megmosolyogtatja: az oltás és az elővigyázatosság segít igazán a megfertőződés elkerülésében, más nem. Van, aki azért kevésbé fogékony a koronavírusra, mert nemrég fertőződött meg egy másik vírussal, ami keresztimmunitást nyújt számára, ez ugyanakkor hamar elmúlik.
A korábban átvészelt koronavírus-fertőzés jó védelmet nyújt, de a delta-variánssal szembeni védettség már nem véd meg az omikrontól.
A kutatók most úgy vélik, bár létezik természetes immunitás, azok, akiket nem oltottak be, előbb vagy utóbb biztos elkapják a betegséget. Vannak ugyanakkor még megválaszolásra váró kérdések: Afrikában például sokkal kisebb pusztítást végzett a vírus, amiben szerepe lehet a fiatalabb átlagéletkor mellett annak is, hogy az afrikaiakra a túlsúly és a cukorbetegség kevésbé jellemző.