Nemzetközi arcfelismerő rendszer épülhet az EU-ban

A világ legnagyobb arcfelismerő rendszere jöhet létre az Európai Unióban, ha az Európai Bizottság elfogadja a Prüm II. rendőrségi arcképadatbázis automatikus adatcseréjével kapcsolatos javaslatot – írja a Wired. A tavaly decemberben benyújtott javaslat a tagországok arcképadatbázisait tenné kölcsönösen kereshetővé, hogy hatékonyabbá tegye a bűnüldöző szervek munkáját.

A kezdeményezéssel az az egyik fő gond, hogy az arcfelismerés nem megbízható és bevált technológia. A baklövések miatt az Egyesült Államokban tucatnyi helyen betiltották az alkalmazását. Ráadásul az európai döntéshozók előtt is van egy olyan javaslat, amely a mesterséges intelligenciát szabályozó törvény keretében tiltaná az arcfelismerés nyilvános helyeken történő rendőrségi valósidejű felhasználását.

A Prüm II úgy kerülné meg a problémákat, hogy egy utólagos azonosításra használt rendszer lenne, nem használnák élőben egy gyanútlan járókelő leteperése előtt, de ugyanúgy összevetnék CCTV-felvételekkel, közösségi médiában megjelent vagy mobilon talált fotókkal. Az élő arcfelismerő rendszerrel ellentétben itt valószínűleg 10 vagy akár 100 találatot adhat a rendszer, és mindenképpen embernek kellene döntenie az eredményről.

A European Digital Rights jogvédő szervezet szerint az, hogy nem élőben történik az azonosítás, még nem oldja meg a problémákat.

Az arcfelismerés utólagos alkalmazása még károsabb lehet, mert mondjuk látható, hogy részt vettem egy tüntetésen, vagy találkoztam valakivel három évvel ezelőtt, és ezáltal mondjuk politikai ellenfélnek minősítenek

– mutatott rá Ella Jakubowska, a szervezet tanácsadója.

Az Európai Bizottság szóvivője szerint nem így működne a rendszer, hanem kizárólag köztörvényes bűncselekmények felgöngyölítésére használnák. Ezt később zárójelbe tette az európai adatvédelmi biztos, aki szerint nincs kellőképpen körülírva, mire használható a rendszer, így bármilyen kisebb bűncselekmény lenyomozására vagy akár megelőzésére is felhasználható.

A Prüm első változatában hét európai ország – Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Spanyolország – kapcsolta össze adatbázisait a nemzetközi bűnözés elleni küzdelem jegyében. A különböző országok rendőrségei így ujjlenyomatokat, DNS-adatokat vagy járműtulajdonosok adatait oszthatták meg egymással.

Az adatbázisba mindenki betehetné a saját arcképadatbázisát. Franciaország 6 millió, Németország 5,5 millió, Olaszország 17 millió, Magyarország 30 millió képet, amelyben gyanúsítottak, menedékkérők vagy azonosítatlan holttestek is szerepelhetnek. A francia igazságügyminiszter kiemelte: az arcfelismerés nagyon hasznos, ők betörőket fogtak el, és gyermekbántalmazási ügyet is oldottak már meg a segítségével.

A cél tehát adott, de az eszközök korántsem tökéletesek. Az Egyesült Királyságban például tavaly februárban több ezer fekete férfi arcképét távolították el a bandatagok adatbázisából, akik tévesen kerültek bele. Hollandiában tavaly nyáron 218 ezer olyan arcképet töröltek, amelyek tévedésből kerültek a rendőrségi adatbázisba.

(Wired)