Robottal barátkoznak az antarktiszi császárpingvinek

Az átlagos felnőtt császárpingvinnél valamivel alacsonyabb, egy méter magas robot csendben végzi a dolgát a kolónián belül, és nem kelt feltűnést a közeli kutatóállomásról néha megjelenő emberekhez képest.

A madarak időnként észreveszik az ECHO-t, a pilóta nélküli és távirányítású földi járművet, és kíváncsiságot tanúsítanak minden iránt, amit nem ismernek. A pingvinek számára azonban ez csak pillanatnyi érdeklődés, gyorsan továbbállnak az élettelen tárgytól. Nem zavarja őket a megfigyelőállomás számára mobil antennaként működő robot, amely évente mintegy háromszázat figyel meg közülük – írja a CNN.

A populáció 98 százaléka eltűnhet az évszázad végére

A Föld déli sarkán a pingvinek uralkodnak, mivel a szárazföldön nincsenek ragadozóik. Az éghajlati válság azonban a létüket is veszélyeztetheti. Ha a jelenlegi ütemben növekszik az üvegházhatású gázok kibocsátása, ami a hőmérséklet felmelegedéséhez és az antarktiszi tengeri jég olvadásához vezet, a császárpingvin-populáció 98 százaléka 2100-ra szinte teljesen eltűnhet.

A Woods Hole Oceanográfiai Intézet tengeri madárökológusai javasolják, hogy a császárpingvineket az Egyesült Államok veszélyeztetett fajokról szóló törvénye alapján a veszélyeztetett fajok közé kellene sorolni.

A császárpingvinek kényes egyensúlyban élnek a környezetükkel

– mondta Stephanie Jenouvrier madárökológus.

Ha túl kevés a tengeri jég, korán felszakad, és a fiókák megfulladhatnak. Ha túl sok a tengeri jég, a táplálékszerző utak túl hosszúvá és fáradságossá válnak, akkor pedig a fiókák éhen halhatnak.

A fiókáknak le kell vedleniük a pehelytollakat, mielőtt megnőnek a vízálló tollak, amelyeket az úszáshoz használnak, de ha a jég betörésekor még mindig pehely borítja őket, elsüllyednek.

A tanulmányozással meg lehet ismerni az éghajlati válság hatásait

Csúcsragadozóként a császárpingvinek őrszemfajként szolgálnak, ami azt jelenti, hogy ideális fajnak minősülnek az ingadozó ökoszisztémák tanulmányozására, mert felfedik, ha valami baj van. E madarak tanulmányozásával a kutatók megismerhetik az éghajlati válság hatásait az Antarktiszon.

Meglepően keveset tudunk ezekről a pingvinekről, mivel az Antarktisz nem a legkönnyebben megközelíthető hely a tudósok számára. Kulcsfontosságú lenne többet megtudni a pingvinekről és ökoszisztémájukról, viszont a csapat nem akart káros emberi lábnyomot hagyni egy amúgy is sérülékeny környezetben, és nem akarta hátrányosan befolyásolni a kolóniát.

Az ECHO idei sikeres próbaüzeme már bebizonyította, hogy ez lehetséges robotika segítségével, anélkül hogy káros nyomokat hagyna az ember.