![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Megfejtették, mire szolgál a színjátszó külső
További Tech-Tudomány cikkek
-
Újabb átverés terjed a Facebookon, rossz kézbe kerülhetnek a jelszavaink
- Különleges égi jelenség lesz látható szerda este az égbolton
- SpaceX kicsiben: függőlegesen, fékezőernyő nélkül landoló rakétát épített két fiatal
- Los Angelesben állítják ki a világ egyetlen zöld dinoszaurusz csontvázát
- Mesterséges intelligenciával védené a Google a korallzátonyokat
Az állatok színeinek törzsfejlődése szempontjából közismert két fő stratégia: az egyik a terep színébe simuló rejtőszín, a másik az erős mérgű állatokra jellemző rikító figyelmeztetőszín, mint a darazsak sárga-fekete mintája. Létezik egy harmadik típus, a leglátványosabb irizáló metálfény, ami bogarak páncélján, gyíkokon vagy tollakon figyelhető meg.
Bizonyos esetekben a kápráztató színeknek a párosodásban van kulcsszerepük, ezért nemhez kötöttek, mint például a páváknál. A rovaroknál ugyanakkor szextől független a jelenség, ezért feltételezhető volt, hogy a túlélésben játszik szerepet, csak kérdéses volt, hogy miként.
Az egyik kihívás az volt, hogy az erősen tükröző strukturális szín funkcióját úgy vizsgáljuk, hogy elkülönítsük a simán színes külsőtől, és külön vizsgálhassuk a felület csillogását a színváltó tulajdonságtól
– magyarázza a Bristol Egyetem evolúciókutatója, Karin Kjernsmo.
A kutatók fiatal csirkékkel kísérleteztek, amelyeknek különböző színű szárnyfedők alá rejtettek ízletes kukacokat. A szárnyfedők között volt egyszerű színátmenetes, csillogó egyszerű színátmenetes, színváltós és csillogós színváltós. A csirkék habozás nélkül lecsaptak a színes bogárszárnyakra, de haboztak és bizalmatlanul méregették a színjátszós kültakarót. A vizsgálat kimutatta, hogy a csillogós szín már önmagában gyanús volt a madaraknak, de a színjátszó-csillogós borítás különösen hatásos volt.
![Aranyos rózsabogár](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/4317/43173/431732/43173242_fa4a4a7b33a09240206521d94db9fc59_wm.jpg)
Először sikerült igazolnunk, hogy a két hatás külön és együtt is védelmet biztosít azután, hogy a ragadozó felfedezte az állatot, ez bizonyítja, hogy az irideszcencia evolúciós alkalmazkodás eredménye
– mutatott rá Kjernsmo, akinek csapata először 2020-ban mutatta ki, hogy a színpompa paradox módon rejtőzködésre szolgál.
A friss tanulmányból kiderül, hogy a színes varázslat megzavarhatja, de akár kifejezetten el is riaszthatja a támadót. Mivel bizonyos bogaraknál ez méreggel is társul, a színjátszás nemcsak az optikai zavarást szolgálja, hanem a már említett – aposzematizmusnak nevezett – figyelmeztetést. Az elegáns metálszín így egyszerre szolgálja a rejtőzést és elrettentést.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)