Tudományos áttörés: valósággá válhat az intravénás lélegeztetés
További Tech-Tudomány cikkek
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
Olyan betegség vagy sérülés okozta állapotnál, amikor a tüdő nem képes elegendő oxigénnel ellátni a szervezetet, a pácienst lélegeztetőgépre teszik. A koronavírus-járvány óta közismert, hogy a lélegeztetés több problémával is jár: fertőzés oka lehet, vagy akár sérüléshez is vezethet a tüdőben. A lélegeztetés mellett használt eljárás, az ECMO (extracorporeal membrane oxygenation), amelynek során a vér a testen kívül veszi fel az oxigént és adja le a széndioxidot.
Az amerikai tudományos akadémia lapja, a PNAS most egy olyan módszerről adott hírt, amellyel intravénásan közvetlenül a véráramba juttatható az oxigén. A technikát a Harvard orvosi karának és a Bostoni Gyermekklinika kardiológiai osztályának munkatársaiból álló csapat fejlesztette ki.
Az eljárás lényege, hogy egyre kisebb átmérőjű fúvókákon nyomják át az oxigént, és az így előállított buborékok végül kisebbek, mint a vörösvértestek, így nem zárják el az ereket. Az oxigénbuborékok lipid membrán burkolatot kapnak, ez megakadályozza az oxigén okozta mérgezést, és azt, hogy a gáz nagyobb buborékokká álljon össze. A beadást követően a lipidburok feloldódik, és az oxigén a véráramban szabadul fel.
Az adományozott emberi vérrel végzett próbák során a 15 százalékos oxigéntelítettség pár perc alatt 95 százalékra nőtt. Az élő patkányokon végzett kísérletekben a 20 százalékos szaturációt 50 százalékra sikerült emelni.
Nem váltja ki a lélegeztetőgépet
A kutatók kiemelték: a módszer egyelőre az ötlet megvalósíthatóságának igazolásánál és az ehhez szükséges eszközök kifejlesztésénél tart, továbbá sikerült kidolgozni az oxigénbuborékok megfelelő méretét és megtalálni a megfelelő lipidburkolatot.
Az oxigén közvetlen bejuttatása bonyolult egyensúlyozást igényel: komplikációt okozhat, ha túl sok vagy ha túl kevés, ezért az módszer közvetlen emberi kipróbálása még odébb van. A tudósok a következő lépésben emberekhez hasonló méretű állatokon próbálják ki az eljárást.
A lélegeztetőgépet mindez akkor sem fogja kiváltani, ha sikerrel alkalmazzák embereknél, sokkal inkább áthidaló megoldás lesz, amíg a lélegeztetés megkezdhetővé válik egy betegnél. A szakemberek úgy látják, hogy az eljáráshoz szükséges eszköz beépítő a már használatos lélegeztetőgépekbe, és ezekkel együtt zökkenőmentesen beépülhet a klinikai munkába.