Teljes homály, nem tudni, milyen veszélyt jelent a Grimsö-vírus

A svédországi vöröshátú pockok között a kutatók egy széles körben elterjedt és gyakori koronavírust azonosítottak, amelyet a felfedezés helye után Grimsö-vírusnak neveztek el. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy az újonnan felfedezett vírus veszélyes-e bármilyen módon az emberre, ugyanakkor a leletek megerősítik, hogy fokozottan figyelni kell a vadon élő állatok betegségeit – írja a ScienceAlert.

Még mindig nem tudjuk, hogy a Grimsö-vírus milyen potenciális veszélyeket jelenthet a közegészségügyre

– mondta Åke Lundkvist, az Uppsalai Egyetem munkatársa.

A vöröshátú pocok Európában a leggyakrabban előforduló rágcsálók közé tartozik. A pockok olyan kórokozók hordozói lehetnek, amelyek súlyos tüneteket okozhatnak az embereknél. A rágcsálók ugyanis az időjárás viszontagságai elől gyakran épületekben húzzák meg magukat, ezzel növelve annak kockázatát, hogy a betegség átterjedjen az emberekre.

Az uppsalai kutatók 2015 és 2017 között 450 vadon élő pockot vizsgáltak meg a Stockholmtól nyugatra fekvő Grimsönél. A rágcsálókat koronavírustesztnek vetették alá és a minták 3,4 százalékában kimutatható volt a béta-koronavírus.

A koronavírus ezen típusa leginkább a denevérekre és a rágcsálókra jellemző, az emberre átterjedve pedig megfázást és egyéb légúti megbetegedéseket okozhat. A kutatók ezt követően a Grimsö-vírus több törzsét is kimutatták.

Európa más részein, például Franciaországban, Németországban és Lengyelországban a vírus közeli rokonai széles körben elterjedtek a pockok között. Ez arra utal, hogy a Grimsö-vírus könnyen alkalmazkodik és a pockok ezen vírus természetes hordozói.