Teljesen elszabadult egy fekete lyuk a galaxisunk körül
További Tech-Tudomány cikkek
-
Minden idők legforróbb napjait éltük 2024-ben, de 2025-ben sem lesz sokkal jobb - Hallucinogén koktélt azonosítottak egy ókori egyiptomi ivóedényben
- Egyedülálló régészeti felfedezést tettek az orosz tudósok
- Év végétől az egész EU-ban változás lép életbe a mobiltelefonoknál
- Vak, a szaglását is elvesztette, de még mindig fickós a 192 éves óriásteknős
A tudósok azt állítják, hogy megtalálták az első „szabadon lebegő” fekete lyukat, amely a Tejútrendszerünk galaxisa körül mozog.
Egy fekete lyuk szabadon lebeg a galaxis körül, ami azzal magyarázható, hogy a nagy csillagok összeomlásuk után fekete lyukakat hagynak maguk után. Ha ez így van, akkor több százmilliónak kell lennie a Tejútrendszerben szétszórva, amelyeket a csillagok haláluk után hátrahagytak.
A tudósok azonban nehezen találták meg őket. Az elszigetelt fekete lyukak láthatatlanok.
Neutroncsillag vagy fekete lyuk
Most a kutatók úgy vélik, hogy kiszúrtak egy ilyen „szabadon lebegő” fekete lyukat, amely óránként 100 ezer mérföldes sebességgel repül a galaxisban. A gravitációs mikrolencsézés segítségével fedezték fel a fekete lyukat ott, ahol a tudósok a fény torzulását figyelik, amelyet egy objektum gravitációja okozott.
A tudósok egy csoportja szerint a Nap tömegének 1,6 és 4,4-szerese között van az égi jelenség súlya, míg egy másik csoport ugyanezen adatok alapján úgy véli, hogy a Nap tömegének 7,1-szerese. A kisebb méretbecslések azt jelentik, hogy az objektum még mindig inkább neutroncsillagnak, mint fekete lyuknak bizonyulhat. Az utóbbi, nagyobb számítások szerint azonban biztosan fekete lyuk lenne.
Bármi is legyen, az objektum az első ilyen „szellem” – egy halott csillag sötét, sűrű maradványa –, amelyet valaha is láttak egy másik csillaggal párosítatlanul kóborolni galaxisunkban.
Ez az első szabadon úszó fekete lyuk vagy neutroncsillag, amelyet gravitációs mikrolencsézéssel fedeztek fel. A mikrolencsézéssel képesek vagyunk ezeket a magányos, kompakt objektumokat megvizsgálni és mérlegelni
– mondta Jesica Lu, a Berkeley Egyetemről, az egyik tanulmány egyik vezetője.
A két egymással versengő csapat külön-külön végzett kutatásai miatt a kutatást két tanulmányban ismertetik. Amellett, hogy a csapatok eltérő tömegeket becsülnek, abban sem értenek egyet, hogy az objektum milyen messze van. A UC Berkeley csapata, akik kisebbre becsülték az objektumot, arra tippel, hogy 2280 és 6260 fényév között lehet, míg a nagyobb tömeget feltételező STSci csapata szerint körülbelül 5153 fényévre van tőlünk.
Ez azt is jelenti, hogy az objektum két különböző nevet kapott: MOA-2011-BLG-191 és OGLE-2011-BLG-0462, vagy röviden OB110462 – írja az Independent.
(Borítókép: MTI / EPA)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
