A csillagkatalógus legújabb felfedezésein ledöbbentek a tudósok

Az Európai Űrügynökség 2013-ban indult Gaia űrobszervatóriuma már rég túlszárnyalta eredeti célját, hogy több mint egymilliárd csillagot térképezzen fel a Tejútrendszerben. 

Június 13-án a csillagkatalógus új, az eddiginél részletesebb adatokat közölt az aszteroidákról, galaxisokról és a csillagok közötti poros közegről – írja a ScienceNews.

Az új felmérés adatai, amiket 2014 és 2017 között gyűjtöttek, meglepő felfedezésekhez vezettek – ilyenek például a többezer csillag felszínén meglévő erős csillagrengések. Az űrkatalógus segíti a csillagok, bolygók és egész galaxisok kialakulásának és fejlődésének megértését az aszteroidákról kapott új adatokkal. 

A Gaia új adatait felhasználva a csillagászok 2022. június 13-án 156 000 aszteroida helyzetét határozták meg.

Federica Spoto, a Cambridge-i Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ asztrofizikusa szerint a Gaia óriási mennyiségű új adatkészlete, például a több mint 60 000 kisbolygó kémiai felépítésére vonatkozó információk, nélkülözhetetlenek lehetnek az aszteroidák és a Naprendszer eredetének visszakövetéséhez.

A csillagok kora

Az új adatok olyan aszteroidákat is feltárhatnak, amiket nem láthatunk a Földről, mert túl közel keringenek a Naphoz. Ezek a kisbolygók távolabbról származhatnak, és mesélhetnek nekünk a Föld mellett elhaladó sziklákról is – mondja Thomas Burbine, a Massachusetts állambeli Mount Holyoke College bolygókutatója. 

A csillagok korát nehéz megmérni, a csillagászok eddig csak a fejlődésükkel kapcsolatos elméletekre támaszkodhattak. Az új Gaia-felmérés csillagok százmillióiról tartalmaz információkat hőmérsékletük, gravitációjuk és anyagi változásaik mérésével. Bár ez nem újkeletű adatgyűjtés, ilyen léptékben még soha nem sikerült összeszedni őket. Ezek az adatok feltárhatják a csillagok fejlődését is.

Tejút-legó 3D-ben

Az asztrológusok törekvése, hogy szétválasszák a Tejútrendszer alkotórészeit és megtudják, milyen korúak az elemek. A Gaia ebben kétféleképpen segít: a csillagok kémiájának feltérképezésével és mozgásuk mérésével. A felmérés korábbi verziói csillagok millióinak mozgásait írta le, de többnyire két dimenzióban. Az új katalógus 7 millióról 33 millióra növeli a teljes 3D-s pályával rendelkező csillagok számát.

Az univerzum tömegének nagy részét az olyan galaxisok foglalják magukban, mint a Tejútrendszer, így saját galaxisunk működésének ismerete nagyban hozzájárul a világűr mélyebb megértéséhez. És minél jobban megértik a tudósok a galaxisok általuk látható részeit, annál többet tudnak meg a sötét anyagról is.

A Gaia segítségével a csillagászok számára több ezer exobolygó felfedezése lesz lehetséges, ritka feketelyuk-méréseket készíthetnek, és felmérhetik, milyen gyorsan tágul a világegyetem. Ennek részben az az oka, hogy a Gaiát úgy tervezték, hogy nyomon kövesse az objektumok mozgását a térben, és adatai az idővel egyre pontosabbak lesznek, „olyan mint a jó bor, jól öregszik” – mondja Alessandro Savino, a Kaliforniai Egyetem asztrofizikusa.

(Borítókép: NASA/WireImage)