Nyomokban csúszómászót tartalmaz a tea
További Tech-Tudomány cikkek
- Hallucinogén koktélt azonosítottak egy ókori egyiptomi ivóedényben
- Egyedülálló régészeti felfedezést tettek az orosz tudósok
- Év végétől az egész EU-ban változás lép életbe a mobiltelefonoknál
- Vak, a szaglását is elvesztette, de még mindig fickós a 192 éves óriásteknős
- Új, magyar nyelvű vírus kezdett terjedni a Messengeren szenteste előtt
Ismert, hogy az emberről folyamatosan kopik le az elhalt bőr, és a kültakarónkon élő gombák, mikroorganizmusok egy kvázi aurát alkotnak körülöttünk, amely alapján távolról is azonosíthatóak vagyunk. A dolog nem egyedi, az állatok is így működnek: a bogarak, a pókok, a csigák és más gerinctelenek is nyomokat hagynak maguk után, amerre járnak.
A Trieri Egyetem kutatói e logika mentén 40 különböző teafüvet elemezve 3264 állati eredetű nyomra bukkantak.
A német boltokban kapható teákban összesen 1279 fajt azonosítottak. Voltak köztük húsevők, növényevők, korhadékevők és élősködők. A DNS-vizsgálat sok más mellett pókokat, csótányokat, atkákat, legyeket, pillangókat, sáskákat azonosított. Egy teából átlagosan kétszáz különböző rovar jelenlétét lehetett kimutatni, de voltak teák, amelyeken nagyobb volt a nyüzsi.
Nagyon meglepő volt a sokszínűség. A zöld tea esetében egyetlen filterben akár 400 különböző rovarnyomot találtunk
– mondta Henrik Krehenwinkel genetikus a Scientistnek.
Krehenwinkel szerint a sokszínűség oka a tea feldolgozásában keresendő. Ha a viszonylag tiszta termésben előfordul itt-ott egy kósza bogár vagy pete, mindenhova kerül belőle, amikor a leveleket ledarálják.
A szárított növényi anyag kiváló új módszer az ízeltlábúak és ízeltlábú-növény kapcsolat monitorozására, kártevők kimutatására és az anyag földrajzi eredetének azonosítására
– fogalmaztak a kutatók a Biology Lettersben megjelent cikkükben.
A genetikai elemzés a termőhely mellett a biológiai sokszínűségről is árulkodik. A szakemberek hozzátették ugyanakkor, hogy létezhetnek olyan fajok, amelyek kevesebb genetikai nyomot hagynak annak ellenére, hogy gyakoriak az adott környezetben. A környezeti DNS- vagy eDNS-kutatásnak nevezett módszer tehát kalibrálásra és szabványosításra szorul, így bármennyire meglepően hatékony, összességében nem valószínű, hogy a jövőben teafilterek elemzésével távolról monitorozzák egyes területek környezeti állapotát. A múzeumokban és herbáriumokban őrzött régi növényi mintákat elemezve és összehasonlítva viszont kiváló eszköz lehet a biológiai sokszínűség változásának kutatásában.