A kutatók a megfelelő növényi hormonok adagolásával be tudták állítani az így létrejövő anyag tulajdonságait, ami így tömör vagy rugalmas lehet a kívánalmaknak megfelelően.
Az eljárást Ashley Beckwith, Luis Fernando Velásquez-García és Jeffrey Borenstein orvosbiológiai mérnök fejlesztette ki. Első lépésben rézvirág leveléből vett sejteket tenyésztettek egy gél-halmazállapotú táptalajban, amely tápanyagok mellett hormonokat is tartalmazott. A növényi sejtek fejlődése itt különböző irányokba terelhető, hasonlóan az őssejtekhez.
A különleges gélből ezt követően egy háromdimenziós nyomtatóval létrehozzák a kívánt formát, amelyet három hónapig sötétben inkubálnak. A létrejött faanyagot végül kiszárítják és meózzák.
A faként ismert növényi anyag tulajdonságait a lignin adja. A szakemberek kikísérletezték, hogy a lignifikáció szintje az adagolt hormonok mennyiségével egyenes arányban nő, így tehát beállítható, mennyire legyen tömör fához hasonló a végeredmény.
Az MIT-s mérnökök az első kísérleteket követően azon dolgoznak, hogy a módszert dísznövény helyett fenyőn alkalmazzák.
A folyamat nem gyors, de még így is két nagyságrenddel gyorsabb, mintha megvárnák, amíg egy fa megnő. A kivágás, szállítás és az asztalosmunka lépéseit átugorva jelentős energia- és költségmegtakarítás keletkezik.
Az erdőpusztítás komoly környezeti probléma. A faipar és a mezőgazdaság miatt évente tízmillió hektárnyi erdőt vágnak ki.