Európában négyszer gyorsabban növekedtek a hőhullámok, mint bárhol máshol a világon

Nyugat-Európa a hőhullámok gócpontja, ahol az elmúlt 42 év alatt az extrém magas hőmérsékletű események száma három-négyszer gyorsabban emelkedett, mint más északi szélességi köröknél − derül ki a Potsdami Klímahatáskutató Intézet kutatóinak a Nature Communicationsben megjelent cikkéből.

Az időjárás változásait most először hozták összefüggésbe az északi féltekén a sugáráramlás (Jet Stream) kettéválásával, ami egyre gyakoribbá vált − közölte a Bloomberg hírügynökség. 

A sugáráramlások − egy-egy a féltekén − gyorsan mozgó szélsávok, amelyek hullámos utakat vesznek fel a Föld felett 5-10 kilométeres magasságban. Akkor keletkeznek, amikor a sarkok hideg levegője ütközik a trópusokról érkező melegebb levegővel, és olyan időjárási jelenségekért felelősek, mint a viharok, az eső és a szárazság.

A kettős áramlásokat számos ok válthatja ki, beleértve a légkör kaotikus változékonyságát. Nyáron a szárazföld és az óceán közötti hőmérséklet-különbség növekedése kedvez az ilyen állapotok fennmaradásának  

– mondta el Dim Coumou, a tanulmány társszerzője.

A kutatók megállapították, hogy a sugáráramlás hasadásai hosszabb ideig tartanak. Az úgynevezett „kettős áramlási álapotok” magyarázzák a Nyugat-Európában növekvő hőhullámok szinte mindegyikét, és az egész kontinens mintegy 30 százalékára jellemzőek. A tudósok 42 éven át vizsgálták a júliusi és augusztusi napi éghajlati adatokat.

Ennek ellenére a szakértők nem értettek egyet abban, hogy az éghajlatváltozás pontosan hogyan befolyásolja a sugáráramlást. A tanulmány szerzői szerint a lehetséges magyarázat az, hogy a magas szélességi fokokon, például Szibériában, Észak-Kanadában és Alaszkában több mint kétszer olyan gyors a felmelegedés üteme, mint a világ többi részén. Több kutatásra van szükség ezeknek a kapcsolatoknak a megértéséhez, mondta Coumou.

Az éghajlati modellek általában alábecsülik a szélsőséges időjárási kockázatokat. A szélsőséges hőségre vonatkozó előrejelzések az üvegházhatású gázok folyamatos kibocsátása mellett túl konzervatívak lehetnek

− emelte ki a szakember.

(Borítókép: Jack Taylor/Getty Images)