Darabokra hulló gyilkos végezhetett a dinoszauruszokkal
További Tech-Tudomány cikkek
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
Jelenleg többet kutatjuk a Mars felszínét, mint azt, hogy mi van a Föld óceánjainak fenekén, ezért adódhatnak meglepetések. Egy skót kutató nemrég az Atlanti-óceán mélyén bukkant egy olyan kráterre, ami a dinoszauruszok pusztulásával egy időben keletkezhetett.
Egy közeli tengeri hegyről Nadirnak elnevezett kráter a nyugat-afrikai Guinea partjaitól 400 kilométerre helyezkedik el, 396 méteres mélységben. A képződményt szeizmikus mérések során fedezték fel és egyike lehet a 20 ismert tengeralatti kráternek. A szakértő elemzések szerint 66 millió évvel ezelőtt keletkezhetett és így a mexikói Yucatán-félsziget közelében található Chicxulub becsapódási kráter kistestvére.
A krátert az edinburghi Heriot-Watt Egyetem geológusa, Uisdean Nicholson fedezte fel Afrika és Amerika kontinentális lemezeinek távolodásával kapcsolatos adatok elemzése közben.
Rengeteg szeizmikus adatot elemeztem, de még soha nem láttam ilyet. Egy fennsík lapos üledékei helyett egy 8,5 kilométeres különös mélyedést találtam a tengerfenéken. A meteor becsapódási krátereire jellemző vonásai voltak, kiemelkedő peremmel és középponttal. A becsapódás miatt kilökődött anyagra jellemző képződmények is láthatók voltak, kaotikus üledékekkel a krátertől több tíz kilométeres távolságban.
– magyarázta Nicholson, hozzátéve, hogy kizárták, hogy a képződmény földi eredetű, például összeomlott vulkán lenne.
Bennunnyi volt
Az Arizonai Egyetem kráterspecialistája, Veroinca Bray megpróbálta modellezni a Nadir keletkezését. Eszerint körülbelül 400 méteres aszteroida csapódhatott ide (a jelenleg legveszélyesebb Bennunál nem sokkal kisebb), 6,5-ös magnitúdójú földrengést és 900 méter magas szökőárt keltve. Hasonló méretű aszteroida átlagosan 700 ezer évente csapódik a Földbe.
Az ősgyíkok uralmát bevégző Chicxulub maga 10 kilométeres átmérőjű lehetett, és 180 kilométer átmérőjű krátert hagyott.
Bray szerint könnyen lehet, hogy a becsapódás nem ugyanabban a korban, hanem ténylegesen ugyanakkor következhetett be, egy nagyobb aszteroida szétesésével vagy az aszteroidacsoport érkezésével. Ez felveti azt a kérdést, hogy vajon találhatunk-e további ilyen krátereket ebből az időből.
Ami az időt illeti, a Nadir korát a rétegekbeli elhelyezkedésére alapozták, ennél biztosabb lenne, ha a kormeghatározáshoz a helyszínen végzett fúrások mintáit használnák. Nicholson jelenleg ilyen kutatások elvégzéséhez pályázik támogatásokra.
(Tech Times, The University of Arizona)