Az ELTE vezeti az európai űrbiztonsági programot

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoportja vezeti azt a nemzetközi programot, amelyben földi mérési adatokon alapuló előrejelzéssel segítik a műholdak és űreszközök zavartalan működését – közölte az egyetem kedden.

A FARBES-program indulását a Horizon Europe támogatja, a projekt összköltségvetése több mint 850 ezer euró (körülbelül 340 millió forint), az ELTE-re eső összeg ebből mintegy 97 millió forint. A projektet Lichtenberger János egyetemi tanár vezeti.

A közlemény magyarázata szerint a napkitörések és a földmágneses viharok hatására a Föld felső légkörébe töltött részecskék és plazma sodródik a napszélből. Ezek a kis vagy közepes energiájú részecskék a sugárzási övekben nagy energiára tesznek szert az ott lezajló hullám-részecske kölcsönhatásokban, és „csapdába esnek” a Föld mágneses terében. Amíg a csapdában vannak, komoly veszélyt jelentenek a műholdak és űreszközök elektronikájára. Ezért nagyon fontos, hogy a kutatók előre tudják jelezni, mennyi ideig tart, amíg ezek a nagy energiájú részecskék kiszóródnak a csapdából.

A műholdoperátorokat azonban elsősorban nem az érdekli, hogy mikor lesz mágneses vihar és mikor keletkeznek nagy energiájú részecskék, hanem az, hogy ha már itt a baj, az meddig tart: egy óráig, fél napig vagy két napig

– mutatott rá Lichtenberger.

A problémák elkerülése érdekében az adott időintervallumban a műholdakat alapállapotba kell kapcsolni, ilyenkor a hibás műveletek esélye lényegesen alacsonyabb. A kikapcsolt műhold azonban veszteséges az üzemeltetőknek, ezért a cél az, hogy a műhold csak addig maradjon kikapcsolva, amíg az a biztonsága szempontjából feltétlenül szükséges. A megfelelő előrejelzéshez valós idejű műholdas mérések kellenének, de ilyen jelenleg nincs. 

Nemzetközi konzorciumunk éppen ezért földi mérésekre alapozva készít olyan előrejelzéseket, amelyek nem a finom részletekre koncentrálnak, hanem a már említett veszélyes periódusok időtartamát becslik meg sugárzásiöv-modellek segítségével

– tette hozzá az ELTE professzora.

A közlemény szerint a sugárzásiöv-modellek kulcsparamétereit földi mérésekből származtatják. Ezekben a mérésekben több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoportja. Korábban kiépítettek egy olyan globális mérőhálózatot (AWDANet), amelyben a felsőlégkör- és a plazmaszféra-elektronsűrűséget a villámok által keltett jelek (úgynevezett whistlerek) segítségével mérik. A hálózat olyan természetes eredetű rádiójelek vételére is alkalmas, melyeknek erőssége a sugárzási övek modelljeinek egyik fontos bemeneti paramétere.

A csoport irányítja a korábbi Eötvös Loránd Geofizikai Intézet által létrehozott európai mágneses mérőhálózatot (EMMA), amelynek mérései – más frekvenciatartományban – szintén a sugárzási övek modelljeinek fontos bemeneti paraméterei.

A most induló FARBES-projekt célja a plazmaszféra és a sugárzásiöv-modellek operatív alkalmazása az Európai Űrügynökség (ESA) űrbiztonsági programjában. A projektben részt vesz a francia Office National d’Etudes et de Recherches Aérospatiales, a brit British Antarctic Survey, a Cseh Tudományos Akadémia Felsőlégkör-fizikai Intézete, az athéni Nemzeti Egyetem és az észak-amerikai New Mexico Consortium is.

(MTI)