Hamarosan felfedezhetjük az idegeneket

Ha csupán életről van szó, a Mars a felszínén folyó kutatásokkal viszonylag erős jelölt, de könnyen lehet, hogy nem itt fedezik fel az idegen élet első bizonyítékát. Quanz a Zürichi Műszaki Egyetem új, az élet kialakulásával és elterjedésével foglalkozó központjának átadóján fejtette ki gondolatmenetét.

A kollégám, (a Nobel-díjas) Didier Queloz 1995-ben fedezte fel az első bolygót a Naprendszeren kívül. Ma több mint 5000 exobolygót ismerünk és minden nap újakat fedezünk fel

– mutatott rá Quanz.

Jó jelöltekből biztosan nincs hiány, tekintve, hogy 100 milliárd csillag van csak a Tejútban, amelyek körül nagyon sok olyan kőzetbolygó létezik, ami az élet számára megfelelő távolságban kering.

Amit egyelőre nem tudunk, hogy ezeknek a földszerű bolygóknak van-e légkörük, és ha van, milyen összetételű. Meg kell vizsgálnunk ezeknek a bolygóknak a légkörét. Olyan módszer kell, amivel képet készíthetünk ezekről a bolygókról

 – mondta Quanz.

A kutatóra vélhetően nagy hatással volt, hogy előző nap mutatták be a James Webb űrteleszkóp képeit, amelyeken először volt látható közvetlenül exobolygó, a Jupiternél tizenkétszer nagyobb HIP 65426b. A JWST azonban az univerzum történetének feltárására hivatott, ezért csillagok mérésére optimalizálták, és nem halvány bolygók fotózására.

Quanz és kollégái már most is olyan eszközön dolgoznak, amelyek pótolják a JWST technikai képességeinek hiányosságait. Ez az infravörös hullámhossz közepén működő METIS spektrográf, amelyet az európai déli obszervatórium Chilében épülő, 40 méter átmérőjű Rendkívül Nagy Európai Távcsövével használják majd. A szakember elismerte, hogy földi optikai teleszkóp számára a légkör hatása miatt valószínűleg így is lehetetlen lesz egy közelben keringő exobolygó elemzése, de elárulta, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) számára jelenleg is tanulmányozzák egy 2017-ben indult űrteleszkópos exobolygó-küldetés megvalósításának lehetőségeit.

A LIFE nevű programot egyelőre nem hagyta jóvá és nem is támogatta az ESA, de Quanz szerint a tudományos közösség egyre komolyabban veszi a kérdést, hogy egyedül vagyunk-e a Világegyetemben. A tudós szerint, ha a program megvalósul, sok mindent tanulhatunk útközben, és a 25 éves becslés nem teljesen irreális.

(Space.com)

(Borítókép:  A Tejútrendszerben potenciálisan több százmilliárd exobolygó található, és sokukon valószínűleg megfelelőek a feltételek az élethez. Fotó:  ESA / Hubble / N. Bartmann)