Ötszáz hirosimai atombomba ereje okozta az idei hőséget

A Hunga Tonga-Hunga Ha’apai szigeten idén január közepén bekövetkezett vulkánkitörés gázok és hamu mellett 45 millió tonna vízpárát juttatott az atmoszférába, ami 5 százalékkal emelte meg a sztratoszféra páratartalmát. Az esemény sztratoszférát hűtő és felszínt fűtő hatása több hónapig tarthat.

A tongai vulkánkitörés az elmúlt évtizedekben tapasztalt legerősebb kitörés volt, amelynek ereje ötszáz hirosimai atombombáéval ért fel. A robbanás 260 kilométer távolságban is érzékelhető volt, és 20 kilométeres magasságig érő hamu- és gőzfelhőt produkált.

A vulkánkitörések általában a bolygó lehűlésével járnak, mivel a belőlük felső légkörbe jutó kén-dioxid visszaveri a napsugárzás egy részét. Ezt a hatást tovább fokozzák a hatalmas hamufelhők. A Fülöp-szigeteki Pinatubo 1991-es kitörése 0,5 fokos lehűlést okozott legalább egy évig.

A Tongából feltörő 441 ezer tonna kén-dioxid mindössze 2 százaléka volt a Pinatubóból feltört mennyiségnek. A légkörbe ugyanakkor jelentős mennyiségű víz került, ami a napsugárzás energiáját hővé alakítja, és más vulkanikus eredetű anyagokkal szemben könnyebb, ezért tovább kering a levegőben.

A nagy mennyiségű víz a kémiai folyamatokba beleavatkozva az ózonréteget is gyengítheti, de jelenleg nincs arról tudományos elemzés, hogy ez a hatás milyen erős lehet.

(ScienceAlert)