Higanymérgezéstől szenvedett az ősi maja civilizáció

Az egykori maja civilizáció építményei ma is impozánsak, de az alattuk fekvő talaj komoly veszélyeket rejt: súlyos higanyszennyezést. A Frontiers in Environmental Science hasábjain megjelent cikk szerint a szennyezés az időszámításunk szerint 250 és 1100 között a maja klasszikus korban használt higanytartalmú termékekből származik, és olyan mértékű, hogy még ma is veszélyes lehet a gyanútlan régészekre.

Higany okozta környezetszennyezést ma városi környezetben és ipari területeken találunk. A maja romok alatt található higanyt nehezebb megmagyarázni, hacsak nem merül fel, hogy a maják évszázadokig használták a higanyt

– magyarázza dr. Duncan Cook, az Ausztrál Katolikus Egyetem földrajzprofesszora.

Cook és kollégái megmérték és elemezték a maja világ régészeti lelőhelyeinek szennyezettségét. Ezek az Actuncannál mért 0,016 ppm-től a Tikalnál mért 17,16 ppm-ig terjedtek – az egészségügyi határérték jelenleg 1 ppm.

A szennyezés okait keresve a szerzők rámutatnak, hogy több maja lelőhelyen találtak olyan lezárt edényeket, amelyek elemi állapotú higanyt tartalmaztak. Az ősi amerikai civilizáció tagjai emellett kedvelték és széles körben alkalmazták a cinóbert, vagyis higany-szulfidból készült vörös festéket. A maják a vért a lélek erejét tartalmazó anyagnak tekintették, a cinóber ezért értékes és szent anyag volt számukra, és a társadalmi státuszt jelezve igyekeztek mindent lekenni vele.

Azt nem is sejtették, hogy a higany olyan nehézfém, ami a legmérgezőbb anyagok toplistáján rendszerint a dobogó közelében végez. Károsítja az idegrendszert, vesét, májat, rángógörcsöt, látászavart, hallászavart, bénulást és mentális problémákat okoz. A történtekre közvetett bizonyíték, hogy az egyik utolsó maja uralkodót, a Sötét Napnak is nevezett Nuun Ujol K’inichet a freskókon kórosan kövérként ábrázolták, ami a krónikus higanyfertőzés okozta anyagcsere-szindróma egyik ismert tünete.

A figyelmeztetés egyik szerzője, a Texasi Egyetem professzora, dr. Tim Beach szerint az egyik tanulság, hogy ma is az emberi tevékenység által meghatározott antropocén korban élünk. Ahogy a majákat a saját antropocén (majacén) környezetükben a higanytartalmú festék, úgy követik az emberiséget a környezetében megjelenő különböző fémek.

(Phys.org)