Az ősemberek genetikájának kutatása kapta az orvosi Nobelt
További Tech-Tudomány cikkek
-
Garantáltan hátast dob az Amazon új bejelentésétől - Probléma az Apple-nél, hackerek használhatják ki az egyik alkalmazás sérülékenységét
- Bocsánatot kért a Meta, amiért erőszakos tartalmak lepték el a felhasználók hírfolyamát
- Lecsapott a sötét oldal, már 1,6 millió androidos tévét fertőzött meg egy új malware
- Ennyi volt: tényleg kivégzi a Skype-ot a Microsoft
A paleogenetika alapítójáé lett az idei kitüntetés.
Kapcsolódó
Százezer évig háborúztunk a Neander-völgyiekkel
Az ősi rokonokat kissé baltaarcú, de mosolygós ősemberekként képzeljük el. A valóság ennél sötétebb.
A Svéd Királyi Akadémia hétfő délelőtti bejelentése szerint 2022-ben Svante Pääbónak ítélték az orvosi-élettani Nobel-díjat, az emberi törzsfejlődés és kihalt emberelődök genomjának kutatásáért.
Svante Pääbo édesanyja Karin Pääbó észt kémikus, apja Sune Bergström biokémikus, az orvosi Nobel-díj 1982-es díjazottja. Pääbo az Uppsala Egyetemen szerzett PhD-címet az adenovírusok és az immunrendszer kutatásával. Az emberi ősök genetikáját kutató paleogenetika területének megalapítója. Jelenleg a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai intézet igazgatója.
Pääbo kezdeményezte és vezette a Neander-völgyi ember genomjának feltérképezését, amelyet 2009-ben fejeztek be. A szakember ugyancsak részt vett a korábban ismeretlen emberelőd, a gyenyiszovai ember azonosításában 2010-ben. Az ő munkássága nyomán tudjuk, hogy az Afrikán kívülről származó emberek genetikai háttere 1-2 százalékban neandervölgyi, az ázsiai és délkelet-ázsiai népessesség emellett 1-6 százaléknyi gyenyiszovai DNS-t is hordoz és hogy ezek a gének például a tibetiek esetén segítették a magaslati viszonyokhoz való alkalmazkodást.
2020-ban bekapcsolódott a koronavírus kutatásába, és azt elemezte, hogy a Neander-völgyi örökség milyen hatással van a Covid–19-re adott immunválaszokra.
Kapcsolódó
Neandervölgyi gén súlyosbíthatja a koronavírust
Háromszor akkora eséllyel szorul lélegeztetésre, aki hordozza - Európában minden hatodik ember.
Kapcsolódó
A hőérzékelés és érintés kutatásáért adták oda idén az orvosi Nobel-díjat
David Julius és Ardem Patapoutian munkája nyerte a 2021-es elismerést.
A tavalyi orvosi Nobelt David Julius és Ardem Patapoutian kapta a hőérzékelés és érintés idegi receptorainak felfedezéséért.
Az orvosi Nobel-díjnak eddig három magyar vagy magyar származású kitüntetettje volt. Bárány Róbert, aki már osztrák állampolgárként látta meg a napvilágot, 1914-ben szintén a belső fül és az egyensúlyi szerv működésének felfedezéséért, Szent-Györgyi Albert 1937-ben kapta meg a díjat a C-vitaminért, Békésy György 1961-ben kapta meg a díjat ugyancsak a belső fül és a csigában létrejövő ingerületek mechanizmusának, vagyis a hangmagasság érzékelésének megismeréséért.
Az 1901 óta átadott díj 225 kitüntetettjéből tizenketten voltak nők.
(Borítókép: Svante Pääbónak ítélték az orvosi Nobel-díjat 2022. október 3-án. Fotó: Jonathan Nackstrand / AFP)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
