16:00, December 01. ÉLŐ
Horvátország 0
Belgium 0
Ahmad bin Ali Stadion F csoport
16:00, December 01. ÉLŐ
Kanada 1
Marokkó 2
al-Tumama Stadion F csoport
20:00, December 01.
Japán 0
Spanyolország 0
Kalifa Nemzetközi Stadion E csoport
20:00, December 01.
Costa Rica 0
Németország 0

Ez lesz a jövő? – interjú Jeremy Daltonnal

GettyImages-1239612024
2022.10.05. 05:52
Az elmúlt években óriási népszerűségnek kezdett örvendeni a „metaverzum” kifejezés, főleg, miután Mark Zuckerberg, a korábban Facebook, ma már Metaként ismert óriásvállalat vezetője elképesztő jövőképet vázolt fel a technológia segítségével. Hiába azonban a folyamatos edukálás, az emberek fejében továbbra is ott él az ismeretlentől való félelem – mely ráadásul nem is alaptalan. Többek között ezekről is beszélgettünk Jeremy Daltonnal, a PwC metaverzummal foglalkozó részlegének globális igazgatójával, aki november 10-én a BrandFestiválon is előad.

A virtuális és kiterjesztett valósággal is foglalkozó szakember még a 90-es években, Dubajban szeretett bele a technológiába, amikor három dollár fejében először próbálhatta ki, milyen is belépni egy másik világba. Jeremy Dalton persze ekkor még nem üzleti fejjel gondolt a technológiára, csupán egy végtelenül szórakoztató dolognak tartotta azt – 15 évvel később azonban úgy hozta az élet, hogy mégis ezzel kezdett el foglalkozni.

A PwC-nél akkoriban a különböző innovációs technológiák vizsgálata volt a feladatom. Természetesen foglalkoztam virtuális és kiterjesztett valósággal, de ezek mellett ott volt még az IoT, a 3D nyomtatás, a drónok, a robotika, a mesterséges intelligencia és így tovább. Nagyon élveztem a szerepemet, de egy idő után rá kellett jönnöm, hogy lehetetlen olyan szinten naprakésznek maradni ennyi területen, hogy ahhoz értéked tudjak adni – így hát eldöntöttem, hogy csak az egyik ágra fogok fókuszálni

– magyarázta, hozzátéve, hogy a döntés meghozásában nem kis szerepet játszott a korábban Dubajban szerzett élmény, illetve az, amikor először próbálhatta fel az akkor még csak Kickstarter-kampányként létező Oculus Rift első fejlesztői változatát, a DK1-et.

A választott út persze a VR és az AR világa volt, Dalton pedig azóta elképesztően hosszú utat járt be PwC-nél. Többször is próbálkozott azzal, hogy saját csapatot állíthasson fel, mely kizárólag a VR- és AR-technológiákkal foglalkozik, de mindvégig elbukott, 2017-ben azonban végre megtört a jég, azóta pedig megállíthatatlan a törekvése. Mint kiderült, három héttel ezelőtt el is hagyta a PwC egyesült királyságbeli csapatát, hogy a cég metaverzummal foglalkozó részlegének globális vezetői pozíciójára lépjen. Daltonnak köszönhetően a könyvvizsgálattal és különböző üzleti tanácsadásokkal foglalkozó vállalat számtalan területen tudta hasznosítani a virtuális és kiterjesztett valóságot – a fizikai jelentéseiken felül például AR-ben nyújtanak érdekes adatvizualizációkat, de tréningeket is tartanak a VR világában.

A virtuális valóságot használjuk arra, hogy megtanítsuk az alkalmazottjainknak, hogyan folytassanak nehéz beszélgetéseket, és hogy hogyan beszéljenek nyilvánosan, de ezenfelül az ügyfelekkel való kapcsolattartás tréningjére is használtuk. Így például az adóosztályunkon virtuális valóságban tartunk képzést arról, hogyan kell a lehető legoptimálisabban eljárni a különböző megbízások során

– mesélte Dalton. Ezek az elképzelések hazai szemmel teljesen futurisztikusnak tűnhetnek, a helyzet azonban az, hogy ilyen téren a jövő most van, a PwC például már évek óta alkalmazza az előbb említett módszereket.

Idehaza a metaverzum fogalmával kapcsolatban még mindig rengeteg a kétely, ebből adódóan pedig a félelem is. Jeremy Dalton a metaverzumot két világ, a fizikai és a digitális konvergenciájaként tudná leírni, melybe beletartozik a virtuális és a kiterjesztett valóság is, illetve véleménye szerint valaki akkor is lehet a metaverzum része, ha éppen senkivel sem találkozik azon belül.

Nem túl nagy meglepetésre a PwC a metaverzum használatát is csúcsra járatja a munka területén – azon belül rendeznek például eseményeket. Az alkalmazottak a metaverzumon belül találkozhatnak akár más irodában dolgozó kollégáikkal, elmehetnek egy kiállítási csarnokba, megvitathatnak különböző kérdéseket, problémákat, illetve elmehetnek akár egy előadóterembe is, hogy meghallgassanak egy előadást. Dalton szerint ez a valós világ egyfajta utánzása, a virtuális világban való leképezése, mely a felhasználóknak egy minden eddiginél kényelmesebb módon ad szabadságot a felfedezéshez.

Nem csak játék, és mese

Akárcsak minden másnak, természetesen a metaverzumnak is vannak előnyei és hátrányai is. Nemrégiben például az Index is beszámolt a BBC azon kísérletéről, mely során tudósítójuk álprofillal, a szolgáltatás használatához szükséges minimális 13 éves életkort beállítva, a Facebook korábban Oculus Quest néven forgalmazott Meta Quest VR-sisakjával lépett be a metaverzumba, és akadály nélkül jutott be egy virtuális sztriptízbárba.

A bár egy szoba volt a VRChat nevű programban, amelyet nem a Facebook fejleszt, viszont életkori megkötés nélkül letölthető a Meta Quest alkalmazásboltjából. A VRChat szobái általában ártalmatlanok, például gyorséttermek modelljei, de vannak közöttük sztriptízbárok is. 

Abszolút úgy gondolom, hogy ez egy valós probléma, amivel foglalkozni kell. Sokan talán félvállról veszik ezt az egészet, és azt mondják, ez nem metaverzum-specifikus probléma, hiszen sajnos nem egy hasonló esetet láttunk már a közösségi médiában és az online játékokban, mely egy bizonyos mértékig igaz is, van egy dolog azonban, amit nem szabad elfelejtenünk. Amikor valaki belép a metaverzumba, és egy virtuálisvalóság-headsetet visel, akkor a metaverzum válik az egyetlen valóságává, ekkor pedig a kiberbántalmazás és a zaklatás hatása sokszorosan felerősödik

– kezdte, hozzátéve, nagyon fontos, hogy komolyan vegyük ezeket a kérdéseket. Elmondása szerint mindenképp el kell kezdeniük gondolkodni a metaverzumon belüli biztonság javításáról, melynek egyik legjobb módja a személyazonosság igazolása lehet. Ezenfelül azonban azzal kapcsolatban is aggályok merülnek fel, hogy a felhasználók mennyire lesznek kiszolgáltatottak, ha belépnek a metaverzumba.

A válasz rövid és egyszerű: jelenleg nagyon.

Ha például a rajtunk lévő VR-headsetnek megmutatjuk, hogy hol van a padló, akkor egy nagyon egyszerű matematikai számítással meg tudja mondani, hogy milyen magasak vagyunk, de a szoftverek egy része arra is képes, hogy lássa, mit nézünk – ebből adódóan pedig azt is meg tudja mondani, hogy mennyi ideig nézünk dolgokat. Mondanunk sem kell, hogy ezek mind-mind szenzitív információk, melyeket a cégek akár hirdetéstargetáláshoz is felhasználhatnak.

Kiberbiztonsági szempontból szintén nagy veszélyt jelentenek a mélyhamisítások, azaz a deepfake-ek is. Mi van akkor ugyanis, ha alapvetően ellopjuk valakinek az avatárját megjelenítő szoftvert, és azt használjuk egy találkozón vagy valamilyen eseményen? Ez esetben a teljes identitáslopáshoz már csak az illető hangját kell utánozni, erre pedig már nem egy példát láthattunk, hogy nem túl nehéz feladat. A metaverzum fogyasztói oldalról való megközelítése biztonsági szempontból tehát még mindig gyerekcipőben jár, jó hír azonban, hogy a felelős emberek már gondolkodnak az esetleges megoldásokon.

Weboldalak az interneten

Beszélgetésünket Dalton egy utolsó gondolattal zárta, melyben talán az eddigi legérthetőbb magyarázatot nyújtotta arra, hogy is kell elképzelnünk a metaverzumot. Korábban azt hihettük, hogy a metaverzum akkor fog kiteljesedni, amikor az összes techóriás egyesíti erejét, és közösen hoznak létre egy platformot – erre azonban jelenleg szinte semmi esély sincs. A Meta fejleszti a saját, különálló metaverzumát, pont úgy, ahogy a Microsoft és a PwC is teszi, ezek között pedig egyöntetű összefüggés és átfedés jelenleg nincs.

A Microsoftnak is van saját weboldala. A PWC-nek is van saját honlapja. A Metának is van saját honlapja. Mindenkinek megvan a saját weboldala, de mindannyian az interneten vagyunk, igaz? Nos, valahogy pont így kell elképzelni a metaverzumot is. Különböző eszközöket és szoftvereket használva különböző tereket látogathatunk meg, végső soron azonban mind a metaverzumban vagyunk

–  fejezte be.

Jeremy Daltonnal hamarosan akár ön is találkozhat, ugyanis mint írtuk, november 10. és 11. között az Etele Cinemában rendezik meg a BrandFestivált, melynek egyik előadója maga a metaverzumos szakértő lesz. Dalton mellett többek között előadást tart még Csősz Boglárka, a KC STRUKTUR Kft. alapítója, Mario Ramić, a Takeaway Reality alapítója, illetve Niklas Mortensen Designit ügyvezető igazgatója is.

Ez a szerkesztőségi anyag a BrandFestival támogatásával jött létre.

(Borítókép:  Bing Guan/Bloomberg/Getty Images)



  • Hírek
  • Hírek