Még ebben az évtizedben elérhetők lehetnek a rákot gyógyító vakcinák

Még az évtized vége előtt elérhetővé válhatnak a rák ellen kifejlesztett vakcinák a világjárvány egyik legsikeresebb Covid-vakcinája mögött álló házaspár szerint − írta meg a The Guardian. 

Uğur Şahin és Özlem Türeci, akik társalapítói voltak a BioNTech nevű német cégnek, amely a Pfizerrel együttműködve állította elő a forradalmi, mRNS-alapú koronavírus-vakcinát, elmondták, hogy olyan áttöréseket értek el, amelyek optimizmusra adnak okot a rák elleni vakcinákkal kapcsolatban.

A BBC Sunday with Laura Kuenssberg című műsorában Türeci elmondta, hogy a BioNTech vakcinájának középpontjában álló mRNS-technológiát hogyan lehet úgy átalakítani, hogy az immunrendszert a koronavírus helyett a rákos sejtek megtámadására késztesse.

Arra a kérdésre, hogy az mRNS-alapú, rák elleni vakcinák mikorra lehetnek elérhetők a betegek számára, Sahin azt válaszolta, hogy már 2030 előtt rendelkezésre állhatnak.

Az mRNS-koronavírus-vakcina úgy működik, hogy a vírus ártalmatlan tüskefehérjéjének genetikai kódját juttatja a szervezetbe. A szervezet így később fel tudja ismerni a kórokozókat, az immunrendszer pedig megtámadja és legyőzi. 

Több oltóanyag már a klinikai vizsgálatok szakaszában van

Ugyanezzel a megközelítéssel lehet az immunrendszert arra ösztönözni, hogy felkutassa és elpusztítsa a rákos sejteket − mondta Türeci, a BioNTech orvos igazgatója. A vírusokat azonosító kód helyett a vakcina a rákellenes antigénekre − a daganatos sejtek felszínén található fehérjékre − vonatkozó genetikai utasításokat fog tartalmazni.

A BioNTech már a világjárvány kitörése előtt is dolgozott rák elleni mRNS-vakcinákon, de a cég a globális vészhelyzet miatt átállt a Covid-vakcinák előállítására. A cégnek jelenleg több, rák elleni vakcinája van már a klinikai vizsgálatok szakaszában.

A német cég azt reméli, hogy a bélrák, a melanoma és más ráktípusok kezelésére is ki tud majd fejleszteni kezeléseket, de még jelentős akadályok állnak előtte. A daganatokat alkotó rákos sejtek sokféle fehérjét tartalmazhatnak, így rendkívül nehéz olyan vakcinát készíteni, amely az összes rákos sejtet megcélozza, az egészséges szöveteket pedig nem.

(Borítókép: Uğur Şahin. Fotó: Arife Karakum / Anadolu Agency / Getty Images)