Megépült az űrben a Mennyei Palota

A Mengtian (az Égbolt Álma) nevű modult a dél-kínai Hainan szigetén található Vencsang űrközpontból indították, és egy Hosszú Menetelés 5B rakétával állították Föld körüli pályára.

A Mengtian a T alakú űrállomás harmadik és egyben utolsó fő eleme. Összeszerelése tizenegy küldetést igényelt. A legutóbbi, hétfői küldetés célja, hogy fejlett tudományos berendezéseket szállítson.

A Tiangong legalább tíz évig marad alacsony, 400-450 kilométeres Föld feletti pályán, azzal a céllal, hogy hosszú távú emberi jelenlétet biztosítson az űrben.

Orosz–szovjet mintát követ

A Mennyei Palota méretét tekintve a Mir egykori orosz–szovjet állomáshoz hasonló. Még ha Kína nem is tervez nemzetközi együttműködést az űrállomással kapcsolatban, Peking korábban biztosította, hogy nyitott lesz a külföldi kooperációra.

Kína az MTI szerint már több évtizede eurómilliárdokat fektet be űrprogramjába. Űrállomása építésére részben az sarkallta, hogy az Egyesült Államok nem fogadta be a kínaiakat a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programba, amely az Egyesült Államok, Oroszország, Kanada, Európa és Japán együttműködésében valósul meg. Az egyre élesebb orosz–amerikai rivalizálás miatt azonban az orosz űrügynökség bejelentette kivonulását a nemzetközi projektből.

Az ázsiai ország, amely 2003-ban küldte első űrhajósát az űrbe, azt tervezi, hogy 2030-ra embert küld a Holdra.