Csernobili gomba védheti a sugárzástól a jövő űrhajósait
További Tech-Tudomány cikkek
- Hallucinogén koktélt azonosítottak egy ókori egyiptomi ivóedényben
- Egyedülálló régészeti felfedezést tettek az orosz tudósok
- Év végétől az egész EU-ban változás lép életbe a mobiltelefonoknál
- Vak, a szaglását is elvesztette, de még mindig fickós a 192 éves óriásteknős
- Új, magyar nyelvű vírus kezdett terjedni a Messengeren szenteste előtt
A levegő hiányán és a hidegen kívül az egyik legnagyobb fenyegetés az űrutazók számára a kozmikus sugárzás. A nagy energiájú részecskék ionizáló hatásától idelenn a felszínen nagyrészt megvéd minket bolygónk mágneses mezeje és a légkör, de a sugárzásnak az űrhajó acélfala nem jelent akadályt, így az űrhajósokat érő sugárdózis az egyik legfőbb probléma, amikor embert akarunk juttatni a Marsra. Nemrég erre a problémára keresték a megoldást a Nemzetközi Űrállomáson, amikor sugárzáskedvelő gombákat vizsgáltak.
A különleges gomba rendszertani neve Cladosporium sphaerospermum, és a történelem legsúlyosabb nukleáris balesetének helyszínéről, a csernobili atomerőmű környékéről származik. A Cladosporium sphaerospermum számára a sugárzás nem veszélyt, hanem energiaforrást jelent. Ahogy a növények fotoszintézissel hasznosítják a fényt, a gomba radioszintézissel alakítja kémiai energiává az őt érő gamma-sugárzást.
A gombák klorofill helyett melanint használnak a sugárzás hasznosítására. Ez ugyanaz a melanin, ami az ember bőrében felhalmozódik, amikor lebarnul.
A bioRxiv preprint szerveren publikálás előtt közzétett kutatás szerzője, Nils J. H. Averesch elmondta, hogy a radiotróf gombák űrbéli sikeres túlélése egyáltalán nem volt előre tudható, mivel a kozmikus sugárzás természete teljesen más, például nagy energiájú protonokat tartalmaz.
A kísérletek során a Petri-csészékben tenyésztett gomba 1,5 milliméteres rétege a rajta áthaladó sugárzás 2 százalékát nyelte el. Ez alapján egy durván 20 centiméter vastag gombapajzs gyakorlatilag kivédené az éves többletsugárdózist a Mars felszínén. Egy Marsra utazó embert 66-szor annyi sugárzás ér, mint a Föld felszínén.
A védőpajzzsá alakított gomba egyik hatalmas előnye, hogy szállítást nem, csak táptalajt igényel, azon maga szaporodik, és mintha az univerzum a mézeskalács házikója lenne, vidáman fogyasztja a sugárzást.
A természet gyakran káprázatosan kézenfekvő és meglepően hatékony megoldásokat nyújt azokra a mérnöki és tervezési problémákra, amelyekkel az emberiségnek szembe kell néznie – így a C. sphaerospermum és a melanin felbecsülhetetlen értékű védelmet jelenthet a Holdra, Marsra vagy távolabbra induló felfedezőknek
– írták a kutatók, akik jelenleg azon dolgoznak, hogy a gombákat más sugárzásvédő anyagokkal ötvözve még hatékonyabb megoldást találjanak.