További Tech-Tudomány cikkek
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
Magyarországon egyre többen tagadják, hogy illegálisan töltenek le az internetről: arányuk a tavalyi 78 százalékról az idén 85 százalékra nőtt – derül ki a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. reprezentatív kutatásából. A kutatás összefoglalója szerint a megkérdezettek csupán 21 százaléka lenne hajlandó fizetni azért, hogy legális forrásból jusson online elérhető tartalmakhoz – jelentette az MTI.
A válaszadók 70 százaléka szerint megfelelő a legális letöltési lehetőségek mennyisége, ez 11 százalékpontos javulás a tavalyihoz képest. A koronavírus-járvány kezdetén, 2020-ban ez az arány még csak 58 százalék volt.
A jogvédett tartalmak közül továbbra is kiemelkedő fontosságú az úgynevezett torrentoldalakról letölthető filmek és zenék szerepe. Megfigyelhető, hogy miközben az oldalak továbbra is népszerűek, a torrentezést nyíltan vállalók száma alacsony. A tavalyi 79-81 százalékhoz képest idén már az internetezők 85 százaléka tagadta a nem jogtiszta filmes és zenei tartalom fogyasztását, emellett a tavalyi 15-ről 10 százalékra csökkent azok száma is, akik felvállalták, hogy illegális forrásból töltenek le filmeket és zenéket.
Azok között, akik bevallottan letöltenek illegális tartalmakat, jól elkülöníthető egy potyautas csoport is: ők maguk nem töltenek fel, azonban letöltenek mások által feltöltött tartalmakat. Az így piócáskodók az illegálisan letöltők valamivel több mint harmadát jelentik.
Egyszerűbb élet és elérhetetlen kultúra
Az illegális letöltők továbbra is több mint felének az az indoka, hogy nem akar fizetni olyan tartalomért, amelyet ingyen is meg tud szerezni. 17 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy nem is lenne ilyesmire pénze, míg 18 százalék azzal érvelt, hogy az általuk keresett tartalom egyébként más forrásból elérhetetlen. 6 százalék hivatkozott arra, hogy így egyszerűbb az élet – ez egy évtizede még kétszer ennyi internetezőnél volt kiemelkedő szempont.
A jelentés szerint amellett, hogy az online világban a legális forrásból történő hozzáférhetőségért alapvetően
fizetni nem hajlandó internethasználók aránya a tavalyi 65 százalékról 76 százalékra nőtt,
az internetezők 68 százaléka úgy gondolja, hogy amíg a keresett tartalmak ingyenesen letölthetők, legálisan hozzáférhető verziójukért nem lenne hajlandó fizetni. Ez utóbbi csoport aránya a tavalyihoz képest 14 százalékpontos növekedést mutat, ezzel az eddig mért legmagasabb arány ebben a kérdésben.
A legális tartalmaknál az árérzékenység jelentőségét jól mutatja, hogy az internetezők 12 százaléka csak akkor váltana, ha az általuk fogyasztott tartalmak a jelenleginél olcsóbban lennének beszerezhetők.
A legális letöltések alternatíváinak ismertsége az utóbbi években hullámzóan alakult: míg tavaly még a megkérdezettek 25 százaléka nem ismert legális zenehallgatásra vagy letöltésre alkalmas oldalt, idén ez az arány 29 százalékra nőtt; az ezeket ismerők, de nem használók aránya a tavalyi 17 százalékról pedig 30 százalékra ugrott a kutatás szerint.
(MTI)