Először ismerjük egy exobolygó légkörét
További Tech-Tudomány cikkek
- Hallucinogén koktélt azonosítottak egy ókori egyiptomi ivóedényben
- Egyedülálló régészeti felfedezést tettek az orosz tudósok
- Év végétől az egész EU-ban változás lép életbe a mobiltelefonoknál
- Vak, a szaglását is elvesztette, de még mindig fickós a 192 éves óriásteknős
- Új, magyar nyelvű vírus kezdett terjedni a Messengeren szenteste előtt
A James Webb-űrteleszkóp elkészítette az első részletes elemzést egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörének összetételéről. A nagy jelentőségű felfedezésről öt tudományos dolgozatot jelentetett meg a Nature magazin. Az eredmény alapján a NASA teleszkópja technikailag képes lesz a Földön kívüli élet nyomainak azonosítására.
A most megismert exobolygó, a Wasp-39b ettől függetlenül nem feltétlenül alkalmas életre. Ennek oka, hogy a 700 fényévnyire található világ közelebb kering csillagához, mint a mi bolygórendszerünk legbelső bolygója, a Merkúr. Valószínűleg a 870 fokon izzó Szaturnuszhoz hasonló gázbolygó, szilárd felszíne nincs, viszont hatalmas.
A Wasp-39b a Nemzetközi Csillagászati Unió nyílt pályázatán a kevesebb számot tartalmazó Bocaprins nevet kapta az arubai tengerpart Boca Prins nevű szakasza után. A Bocaprins tehát kiváló tudományos kiindulópont, amit nem először vizsgálnak. Idén már egyszer kimutatták szén-dioxid jelenlétét a légkörében, és négy éve már a Hubble segítségével jelentős mennyiségű vizet találtak rajta.
Az év elején munkába állt James Webb-űrteleszkóp segítségével most részletesen sikerült leírni a bolygó légkörének összetételét.
Alaposan kipróbáltuk, mire képes a teleszkóp, és szinte hibátlan volt – annál is jobb, mint amire számítottunk
– mondta Laura Kreidberg, a német Max Planck csillagászati intézet igazgatója.
Nagy tudományos eredmény
Az 1990-es évek óta ismerünk és fedezünk fel exobolygókat, de mivel a csillagaikhoz képest nagyon kicsik, és irgalmatlan messze vannak, nagyon nehéz megismerni őket. Legtöbbször közvetetten, a csillag fényére gyakorolt hatásuk alapján tudunk a létezésükről.
A jelenlegi legerősebb távcsövünk, a JWST négy fedélzeti eszközéből hármat használva a kitakart fény spektrumának változását vizsgálta, és megállapította, hogy a fény mely hullámhosszokon nyelődött el a WASP-39b felhőiben.
Az adatok alapján arra következtettek, hogy a bolygó légköre szén-dioxidot, vízpárát, nátriumot, káliumot és szén-monoxidot tartalmaz. Ugyanakkor nem találták metán nyomait. Összességében jóval kevesebb hidrogén vagy hidrogént tartalmazó vegyületet találtak, mint akár a Földön. Kimutatták továbbá kén-dioxid jelenlétét. A kén-dioxid a Naprendszerben, például a Vénuszon és a Jupiter holdján, az Ión vulkanikus tevékenységből származik, gázbolygókon viszont a hidrogén-szulfid fény hatására bekövetkező oxidálódásával jön létre.
A szén és az oxigén aránya arra utal, hogy a Wasp-39b jóval távolabb alakult ki a csillagától, mint ahol jelenleg tartózkodik, és útja során valószínűleg több kisebb bolygóval ütközött, és magába olvasztotta azokat.
Az eredmény általános lelkesedést keltett a csillagászok körében, és kiemelték, hogy ez csak az exobolygók megismerésének kezdetét jelenti.
(CNN, ScienceAlert)
(Borítókép: A Bocaprins művészi ábrázoláson. Fotó: NASA)