Először ismerjük egy exobolygó légkörét

A James Webb-űrteleszkóp elkészítette az első részletes elemzést egy Naprendszeren kívüli bolygó légkörének összetételéről. A nagy jelentőségű felfedezésről öt tudományos dolgozatot jelentetett meg a Nature magazin. Az eredmény alapján a NASA teleszkópja technikailag képes lesz a Földön kívüli élet nyomainak azonosítására.

A most megismert exobolygó, a Wasp-39b ettől függetlenül nem feltétlenül alkalmas életre. Ennek oka, hogy a 700 fényévnyire található világ közelebb kering csillagához, mint a mi bolygórendszerünk legbelső bolygója, a Merkúr. Valószínűleg a 870 fokon izzó Szaturnuszhoz hasonló gázbolygó, szilárd felszíne nincs, viszont hatalmas. 

A Wasp-39b a Nemzetközi Csillagászati Unió nyílt pályázatán a kevesebb számot tartalmazó Bocaprins nevet kapta az arubai tengerpart Boca Prins nevű szakasza után. A Bocaprins tehát kiváló tudományos kiindulópont, amit nem először vizsgálnak. Idén már egyszer kimutatták szén-dioxid jelenlétét a légkörében, és négy éve már a Hubble segítségével jelentős mennyiségű vizet találtak rajta.

Az év elején munkába állt James Webb-űrteleszkóp segítségével most részletesen sikerült leírni a bolygó légkörének összetételét.

Alaposan kipróbáltuk, mire képes a teleszkóp, és szinte hibátlan volt – annál is jobb, mint amire számítottunk

– mondta Laura Kreidberg, a német Max Planck csillagászati intézet igazgatója.

Nagy tudományos eredmény

Az 1990-es évek óta ismerünk és fedezünk fel exobolygókat, de mivel a csillagaikhoz képest nagyon kicsik, és irgalmatlan messze vannak, nagyon nehéz megismerni őket. Legtöbbször közvetetten, a csillag fényére gyakorolt hatásuk alapján tudunk a létezésükről. 

A jelenlegi legerősebb távcsövünk, a JWST négy fedélzeti eszközéből hármat használva a kitakart fény spektrumának változását vizsgálta, és megállapította, hogy a fény mely hullámhosszokon nyelődött el a WASP-39b felhőiben.

Az adatok alapján arra következtettek, hogy a bolygó légköre szén-dioxidot, vízpárát, nátriumot, káliumot és szén-monoxidot tartalmaz. Ugyanakkor nem találták metán nyomait. Összességében jóval kevesebb hidrogén vagy hidrogént tartalmazó vegyületet találtak, mint akár a Földön. Kimutatták továbbá kén-dioxid jelenlétét. A kén-dioxid a Naprendszerben, például a Vénuszon és a Jupiter holdján, az Ión vulkanikus tevékenységből származik, gázbolygókon viszont a hidrogén-szulfid fény hatására bekövetkező oxidálódásával jön létre.

A szén és az oxigén aránya arra utal, hogy a Wasp-39b jóval távolabb alakult ki a csillagától, mint ahol jelenleg tartózkodik, és útja során valószínűleg több kisebb bolygóval ütközött, és magába olvasztotta azokat.

Az eredmény általános lelkesedést keltett a csillagászok körében, és kiemelték, hogy ez csak az exobolygók megismerésének kezdetét jelenti.

(CNN, ScienceAlert)

(Borítókép: A Bocaprins művészi ábrázoláson. Fotó: NASA)