Újra divatba hozza a Walkmant a Sony

Bár a Sony kvázi soha nem hagyott fel a Walkmanek forgalmazásával, a korábbi modellek közel sem kaptak akkora médiavisszhangot, mint a most bemutatott két új darab. A kimondhatatlan és megjegyezhetetlen fantázianevű NW-A300 és NW-ZX700 modellek közül előbbi a közép-, míg utóbbi a felső kategóriát célozza meg, áruk azonban mindkét esetben meglehetősen borsos – a zenehallgatás azonban mindig is egy drágább hobbi volt.

Az első Android-alapú Walkman az a 2012-ben bemutatott, NWZ-Z100 nevű modell volt, melyen még az Android 2.3 Gingerbread futott. A készülék pontosan úgy nézett ki, mintha a Sony csak kikapta volna valamelyik Xperia telefonjából a modemet, majd zenelejátszóként piacra dobták volna azt, így sikere sem lett áttörő. A következő években a japán gyártó azonban már célzottabb hardverrel szerelte fel az újabb Walkmaneket – ennek köszönhető többek között az is, hogy ma már egy egész seregnyi androidos Walkman van a piacon.

A megfizethetőbb választás

A legfogyasztóbarátabb készülék egyértelműen az NW-A300 lett. A készülék formaterve nem új, az elsőként 2019-ben debütált az NW-A105-ös modellel, amelyen még csak Android 9 futott – ezzel szemben az új modell frissített belső hardverrel és Android 12-vel kerül a boltok polcaira. Az előlapot egy mindösszen 3,6 hüvelykes, 60 hertzes, 1280×720 pixel felbontású, LCD érintőkijelző borítja, így jól tippelt, ha azt gondolja, hogy egy rendkívül kicsi készülékről beszélünk – az NW-A300 56,6×98,5×12 milliméteres méreteivel alig nagyobb, mint egy hagyományos kártyapakli.

A hátlapot a borítás recés mintázata teszi egyedivé, melyet egyedül az alsó régióban fellelhető Walkman-logó tör meg; kamerát, extra mikrofont vagy vakut fölösleges keresni a hátlapon, azt ugyanis nem fogunk találni. A vezérlőgombokat a készülék jobb oldalán találjuk, míg például a 3,5 milliméteres jack aljzatot, az adatátvitelre és töltésre használatos USB Type-C 3.2 Gen1-es csatlakozót és a MicroSD-kártya foglalatát annak alján lelhetjük fel.

Bár hivatalosan a Sony nem közölte, a The Walkman Blog szerint a készülékben ugyanaz a 28 nanométeres eljárással készült, négy ARM Cortex-A53-as processzormagot működtető chip ketyeg, mint az elődben is, négy gigabyte memória társaságában. Ez első blikkre szörnyen kevésnek tűnhet, végső soron azonban „csak” egy zenelejátszóról beszélünk, ezekkel a feladatokkal pedig bizonyára megbirkózik a Sony készüléke. A készülék természetesen támogatja a Wi-Fi 802.11AC és a Bluetooth 5.0-s formátumokat, ezek mellett pedig a zeneformátumok jelentős részét is.

Az akkumulátor 1500 milliamperórás, amely szintén meglepően kevésnek tűnhet, a gyártó azonban a következő üzemidőket garantálja a különböző minőségű hangfájlok lejátszása mellett:

• MP3 (128 kbps) – megközelítőleg 36 óra.
• FLAC (96 kHz / 24 bit) – megközelítőleg 32 óra.
• FLAC (192 kHz / 24 bit) – megközelítőleg 32 óra.
• DSD (2.8224 MHz / 1 bit) – megközelítőleg 28 óra.
• DSD (5.6448 MHz / 1 bit) – megközelítőleg 22 óra.
• DSD (11.2896 MHz / 1 bit) – megközelítőleg 14 óra.

A Sony hazájában, Japánban a 32 gigabyte-os változat 46 000 jenért, míg Európában 399 euróért kerül a boltok polcaira február elején. Magyar árról és hazai megjelenésről egyelőre még nincs szó, a külföldi árakat figyelembe véve azonban valahol 160 és 200 ezer forint között állhat meg az NW-A300 ára.

Ez még nem minden

Mint azt korábban említettük, a japán gyártó két új modellel rukkolt elő, ezek közül a második az NW-ZX700 fantázianévre hallgat, amely már sokkal inkább a felső kategóriát képviseli 735 eurós (körülbelül 300 ezer forintos) árának köszönhetően. Mint eddig a készülékekkel kapcsolatban bármi, úgy ez is sokkolóan hathat, az ár azonban a Sony igazi nagyágyújához, az 1 millió 350 ezres WM1ZM2-es modelljéhez képest szinte eltörpül – nem vicceltünk, amikor arról írtunk, hogy a zenehallgatás egy meglehetősen drága hobbi.

72,6×132×17 milliméteres dimenzióival az NW-ZX700 egy jóval vaskosabb modell, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a készülék a hagyományos telefonoktól eltérően megfelelő erősítővel és kondenzátorokkal rendelkezik. Szintén plusz, hogy a drágább modellen már két hangkimenettel találkozhatunk: egy szabványos 3,5 milliméteres fejhallgató-csatlakozóval és egy 4,4 milliméteres audiocsatlakozóval, amelyet néhány csúcskategóriás audioberendezés használ – ezek a készülék tetején kaptak helyet, míg az USB Type-C 3.2 Gen1-es csatlakozó a keret alján található. A vezérlőgombok – akárcsak az A300-as modell esetében – itt is a készülék keretének jobb oldalán pihennek.

A nagyobb test természetesen egy nagyobb kijelzőt is elbír. Az NW-ZX700 egy 5 hüvelykes, 60 hertzes, 1280×720 pixel felbontású LCD érintőkijelzőt kapott, mely alatt a Qualcomm QCS4290-es chipje ketyeg, mely teljesítmény tekintetében valahol a Snapdragon 662-höz áll közel. Egy 11 nanométeres, nyolcmagos Kryo 260-as processzorral és egy Adreno 610-es grafikusegységgel felvértezett lapkáról beszélünk, melyet ugyancsak négy gigabyte memória és 64 gigabyte tárhely egészít ki. Az elődhöz (ZX500) képest az akkumulátor üzemideje is nőtt, különböző zeneformátumok tekintetében ez a következőképp alakul:

• MP3 (128 kbps) – megközelítőleg 25 óra.
• FLAC (96 kHz / 24 bit) – megközelítőleg 23 óra.
• FLAC (192 kHz / 24 bit) – megközelítőleg 21 óra.

Szintén jó hír, hogy a töltés sem vesz igénybe már annyira sok időt – a korábbi 6,5 óra helyett az új modellnél már csak körülbelül 3,5 órát kell rászánnunk erre.

A ZX700 és az A300 is egyaránt az S-Master HX digitális erősítőchipet használja, amely támogatja a Sony nagy felbontású „NativeDSD” hangformátumát. Ezek mellett megtalálható még a készülékekben a Sony DSEE Ultimate funkciója is, mely azt ígéri, hogy képes felskálázni például a különböző zenestreaming-felületeken elérhető, mindösszesen 128 kilobyte-os zenéket egy sokkal magasabb minőségre a mesterséges intelligencia segítségével.

Ahogyan az NW-A300 estében, úgy az NW-ZX700 esetében sem tudni hivatalos magyar megjelenésről vagy hivatalos magyar árról, végtére is mégiscsak egy rétegtermékről van szó, melynek rendkívül kicsi piaca van idehaza – a készülékek áráért cserébe ráadásul már teljes értékű mobiltelefonokat is lehet vásárolni, amelyek ugyan soha nem fogják kielégíteni az audiofileket, az átlagfelhasználók számára több mint elegendők lesznek.

(Borítókép: Photo Library Wales / Construction Photography / Avalon / Getty Images)