Kétszer gyorsabban melegszik Európa, mint a világ többi része
További Tech-Tudomány cikkek
A World Meteorological Organization (WMO) 2022. novemberi kiadványa szerint az elmúlt harminc évben Európa felszínközeli hőmérséklete kétszer olyan gyorsan emelkedett, mint a globális átlag. Vagyis a világátlagot megduplázva a leggyorsabban melegedő kontinensnek tekinthetjük Európát, 1990 óta évtizedenként 0,5 Celsius-fokos melegedéssel − írta meg az Átlátszó.
A 2012 és 2021 közötti időszakot nézve 1,11–1,14 Celsius-fokkal volt melegebb a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest, vagyis ez az eddigi legmelegebb évtized. A felmelegedésért a kutatók többsége szerint leginkább az emberi tevékenység, különösen az üvegházhatású gázok kibocsátása a felelős.
Az európai szárazföldi hőmérséklet ugyanebben az időszakban átlagosan 1,94–1,99 Celsius-fok körül emelkedett. A műszeres feljegyzések kezdete óta Európában a 2020-as évet tartjuk számon az eddigi legmelegebbnek, amikor az iparosodást megelőző időszakhoz viszonyítva (1850–1900) az anomália 2,51 és 2,74 Celsius-fok között alakult. A kiadvány szerint ekkor különösen nagy felmelegedés volt megfigyelhető Kelet-Európában, Skandináviában és az Ibériai-félsziget keleti részén.
A felmelegedés lassításának érdekében az uniós tagállamok a párizsi megállapodásban kötelezettséget vállaltak arra, hogy az emelkedést 1,5 Celsius-fokra korlátozzák. Azonban az European Environment Agency (EEA) úgy látja, hogy az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának drasztikus csökkentése nélkül még a 2 Celsius-fokos határértéket is bőven túllépjük, még 2050 előtt. Az előrejelzéseik szerint a hőmérséklet az európai szárazföldi területeken ebben az évszázadban a globális átlagnál jóval nagyobb mértékben fog emelkedni.
A várható szén-dioxid-kibocsátás alapján többféle szcenáriót vázolnak fel, egy forgatókönyvük 1,2–3,4 Celsius-fok között jósolja a szárazföldi hőmérséklet emelkedését, de a 4,1–8,5 Celsius-fok közötti melegedést is elképzelhetőnek tartják a század végére.
A legnagyobb mértékű anomália Északkelet-Európában, Észak-Skandináviában és a mediterrán országok szárazföldi területein fordulhat elő. A legalacsonyabb Nyugat-Európában, azon belül is az Egyesült Királyságban, Írországban, Nyugat-Franciaországban, a Benelux államokban és Dániában várható.
(Borítókép: Olvad a Boyabreen-gleccser Norvégiában 2020. augusztus 12-én. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)