Sorban robbannak fel a titokban felbocsátott orosz műholdak
További Tech-Tudomány cikkek
- Hátborzongató, amit a Nagy Kék Lyuk mélyén találtak a búvárok
- Miért volt ilyen pusztító a Spanyolországra lecsapó titokzatos hidegcsepp, a DANA?
- Svédország lefújta egy tucat szélfarm építését a NATO és Oroszország közti feszültségek miatt
- Rábukkantak a világ legparányibb békájára
- Megfejtették a medveállatka titkát, amely egy világméretű atomcsapást is túlélne
2013 karácsonyán egy Rokot típusú kisebb orosz hordozórakéta indult az űrbe az északi Pleszeck űrrepülőtérről. Három Rodnik típusú katonai távközlési műholdat szállított, a föld körüli pályán azonban már négy tárgyat észleltek a megfigyelők, így negyedik űrszemét besorolást kapott. Amikor azonban önállóan manőverezni kezdett az űrben, ezért a kémműholdaknak és kísérleti űrfegyvereknél szokásos nevet és számot kapott, így ő lett a Kozmosz-2491.
Az eset nem volt egyedi: 2014 májusában és 2015 áprilisában újabb be nem vallott rakományok tűntek fel az űrben, ezek voltak a Kozmosz-2499 és Kozmosz-2504. Ezek voltak az „E objektumok”, mivel a három műhold és a rakétafokozat után ábécé sorrendben ez következett.
A Kozmosz-2499 nem csak manőverezett, de rádióamatőrök szerint morzekódban üzeneteket is küldött a földi irányításnak. Az orosz űrvállalat, a Roszkozmosz akkori igazgatója Oleg Osztyapenkó egy sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy az eszköz nem „gyilkos műhold”, hanem kutatási feladata van, amelyet végre is hajtott, de még évekig folytatja a manőverezést.
Fokozódik az űrszemét helyzet
A Kozmosz-2491 még 2019-ben szétesett, mintegy 20 űrszemétre – ez a szám csak a tíz centiméteres darabnál nagyobb darabokat takarja, mert csak ezeket követik.
A Kozmosz-2499 2017-ben manőverezett utoljára és idén januárban hullott szét 1169 kilométeres magasságban, 85 követhető maradványt hagyva maga után.
Az űrszemétre szakosodott szervezet, a Secure World Foundation szakértője Brian Weeden szerint a titokzatos műholdak nem űrszeméttel ütközve semmisültek meg, ugyanakkor feltűnő, hogy ismétlődő eseményről van szó.
Ez arra utalhat, hogy valamilyen tervezési hiba csúszott az üzemanyag tartályba vagy más rendszerbe, ami miatt az űrben töltött évek után szétszakad
– mondta Weeden az Ars Technikának.
Még évtizedekig keringenek
Kína 2007-es műholdpusztító fegyverének tesztje egy 750 kilogrammos műholdat semmisített meg 865 kilométer magasságban – ennek maradványai még évtizedekig keringeni fognak a föld körül. A titokzatos orosz műholdak után jóval kevesebb űrszemét maradt, de ezek lényegesen magasabb pályán keringenek, ezért várhatóan a XXI. század hátralévő részét az űrben töltik, mielőtt elégnének a légkörben.
Nem ez az első orosz űreszközöket érintő aggasztó fejlemény idén, szintén januárban majdnem egymásnak csapódott a 25 éve felbocsátott Kozmosz-2361 műhold és egy elhasznált rakétafokozat, ami többezer nagy sebességű maradvány keletkezésével járt volna, amelyek mozgási energiája meghaladja saját tömegüknek megfelelő robbanóanyagét.
(Ars Technica, Cnet, Futurism, Vice)
(Borítókép: Egy Rokot hordozórakéta a pleszecki űrrepülőtér indítóállásán. Fotó: Wikipédia)