Hogyan maradt le Kína a mesterségesintelligencia-versenyben?

Miközben 2022 a képalkotó mesterséges intelligenciákról szólt, 2023 elején már ott tartunk, hogy a Microsoft az Elon Musk-féle OpenAI csevegő nyelvi modelljével a fedélzetén megdöntheti a Google több évtizedes uralmát az internetes keresés területén. Bár ez utóbbi vélhetően a ChatGPT körüli érdeklődésből és felhajtásból származó túlzás, felmerül, hogy mi újság közben Kínával, akitől azt várták, hogy a gazdasági fejlődés és legfőképp a tudomány és technika területén megszorongatja az Egyesült Államokat.

A The New York Times és a Financial Times igyekezett utánajárni, hogy az ázsiai ország hol maradhatott le a mesterséges intelligencia kibontakozó forradalmáról.

Ahogy azt a témával kapcsolatban az Index is többször megírta, a The New York Times szerzője, Li Yuan is rámutat, a 2010-es évek második felében a kínai mesterségesintelligencia-fejlesztések éveken át pénzben és szabályozásban is előnyben voltak az amerikai cégekkel szemben. Az egykori Google-vezér Eric Schmidt még 2021-ben is kongatta a vészharangot, miközben egykori cége úgy foglalkozott mesterségesintelligencia-fejlesztéssel Kínában, hogy a Google szolgáltatásai nem érhetők el az országban.

Kínában több volt a területre érkező befektetés, több volt a szabadon felhasználható akadémiai fejlesztés, miközben kevesebb volt a korlát például a személyes adatok terén. Különös módon azonban, míg az emberi jogok fejletlensége és az arcfelismerős tömeges megfigyelés egy ideig fenyegető versenyelőny volt, utóbb tévútnak bizonyult a fejlett technikát ujgurüldözésre és elnyomásra használni.

Takarékra állították őket

A ChatGPT-ről a cenzúra és a magáncégek korlátozása miatt maradt le Kína, de ezzel csak a felszínt karcoljuk. Az Alibaba, Tencent és társainak virágkora pár éve ért véget, amikor a Kommunista Párt ökle lesújtott az egyre nagyobb gazdasági hatalommá fejlődő információtechnikai szektorra. Az unikornisok magukról megfeledkező cégvezetői eltünedeztek, antitrösztperek indultak, az innováció elköltözött. A Stanford Kína-kutatója, Xu Chenggang rámutatott, hogy

A mesterséges intelligenciába fektetett pénzek terén 2021-re beelőzte őket az Egyesült Államok, miközben Peking például a teljesen ártalmatlan nyelvtanuló program fejlesztése közben a cenzúrát megsértő Duolingo megleckéztetésével volt elfoglalva. A ChatGPT tehát nem egy kivételes eset, Kína a közeljövőben még jobban le fog szakadni az USA-ról mesterséges intelligencia terén.

A csevegő gépeknél tendencia, hogy butaságokat beszélnek, de Kínában külön történet arra fejleszteni, hogy miről nem lehet beszélni, ennek ellenére a Baidu, az Alibaba és a NetEase teljes gőzzel belevágtak a ChatGPT-hez hasonló rendszer kifejlesztésére. Közülük a Baidu 2019 óta fejlesztett GPT-3-mal vetekedő 260 milliárd paraméteres modellje, az Ernie a legfejlettebb.

A változás itt is lecsapódik: egyes kisebb cégek részvényárai megtöbbszöröződtek, sőt szemfüles kínaiak már a ChatGPT helyi márkavédjegyére is lecsaptak, de az exportkorlátozások miatt az országba már nem juthatnak el a legújabb Nvidia A100-as chipek, így a kínai cégek biztosan nem lesznek képesek tartani a lépést.

(Financial Times, New York Times)