Visszafordítható a halláskárosodás folyamata
További Tech-Tudomány cikkek
-
Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője - Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
Életkortól függetlenül is újranöveszthetők a hang érzékeléséért felelős szőrök.
A Rochesteri Egyetem kutatói kiderítették, hogyan indítható be egereknél a belső fülben található érzékelőszőrök regenerációja. Ezzel visszafordíthatóvá válhat a folyamat, ami a halláskárosodás leggyakoribb oka embereknél.
Az emberek fülenként 16 ezer különleges érzékelőszőrrel születnek. Ezek a szőrök a hallás szempontjából kulcsfontosságú működésre képesek: a hanghullámok rezgését elektromos jelzéssé alakítják. Ha ezek a szőrök kihullanak nagy hangerő, betegség vagy öregedés miatt,
a szervezet nem pótolja őket.
Ez okozza a 65 év felettieknél a háromból egy embert érintő hallásromlást.
Szemben az emberekkel a madarak és a halak képesek regenerálni hasonló szerepű érzékelőszőreiket, és ahogy a Harvard kutatói 2014-ben felfedezték, a regeneráció korlátozott ideig újszülött egereknél is lehetséges.
A rochesteri kutatók azonosítottak egy fehérjét, ami madaraknál beindítja a regenerációt. Az epidermális növekedési faktor vagy EGF termeléséért felelős gén, az ERBB2 aktiválása egereknél beindította a szőrszálak fejlődését.
A kutatók látták, hogy visszanőttek az érzékelőszőrök, de nem tudták, hogy mi történik, amikor beindítják a folyamatot, ezért visszatértek a laboratóriumba. Kiderült, hogy az ERBB2 nemcsak az EGF, hanem egy sor fehérje termelését is beindította: például az SPP1 fehérjét, amely elindítja a szőrszálak támasztósejtjeiben található CD44 fehérje termelését.
Ezzel a felfedezéssel az is világossá vált, hogy a regeneráció nem szorítkozik a fejlődés korai szakaszára. Felnőttekben is beindítja a regenerációt
– mondta a felfedezést bemutató tanulmány szerzője, Dorota Piekna-Przybylska.
A területen természetesen több kutatás is folyik. A Dél-kaliforniai Egyetemen például sikerült meghosszabbítani egereknél a regenerációs képesség időszakát. A Frequency Therapeutics nevű biotechnológiai cég pedig klinikai kipróbálásra is vállalkozott regenerációs terápiájával – ez azonban nem zárult sikerrel.
A Rochesteri Egyetem kutatócsoportja annyival jár előrébb, hogy ismerik az érzékelőszőrök visszanövesztésének pontos folyamatát – vagyis tudják, hogy milyen lépésekkel állítható vissza a hallás.
(Borítókép: Christoph Hetzmannseder / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
