Az influenszerek után itt vannak a deinfluenszerek

Az influenszerek, azaz a közösségi médiában híres emberek, akik nagy befolyással rendelkeznek széles követői táborukban, kiválóan alkalmasak különböző termékek reklámozására. A műfaj előképének a sportolók reklámozásban betöltött szerepe tekinthető. Az elmúlt évtizedre jellemző influenszerkedés a bloggerkedéssel és közösségi oldalak terjedésével szippantotta be és alakította önjáró megaszendvicsemberekké a különböző alkotókat és celebeket. Nemrég azonban megfordult az inga és új trend jelent meg a TikTok videóplatformon:

Az influenszerek piaci elemzők szerint tavaly 3,6 milliárd dolláros forgalmat hajtottak a reklámozóknak, felpörgették a parfümök és szempillagöndörítők eladásait. A legnagyobb forgalmat generáló sikertörténet például a Dyson negyedmilliós hajformázó szárítója volt. A kutatások szerint az Instagramon tolt termékeket előbb-utóbb a felhasználók 54 százaléka megvásárolta, a Twitteren 40 százalék volt a vásárlási arány. A TikTokon 55 százalék a vásárlási hajlandóság, bár a kínai videóplatform, mint említettük, időközben más irányba mozog alkotóival együtt.

Jönnek a deinfluenszerek

Az influenszerek, ha sokkal nem is, de valamivel hatásosabb reklámhordozók, mint a hagyományos reklámok, ezért ma már velük dolgozik mindenki, aki kicsit is komolyabb szinten űzi a marketinget.

Az utóbbi időkben, különösen az elmúlt hetekben a felszínre került egy ezzel szögesen ellentétes trend a #deinfluencer és #antihaul címkék alatt, ahol a videók készítői egy vagy több, felhajtással övezett termékről megállapítják, hogy pocsék, vagy van jóval olcsóbb alternatívája. 

A trendet Mikayla Nogueira egyik promója robbantotta ki. Az influenszer azzal bukott le, hogy műszempillát viselve igyekezett népszerűsíteni a L’Oréal szempillafestékét.

A deinfluencer címke azóta 185 millió megtekintést generált, míg a több terméket bemutató antihaul videókat további 58 milliószor játszották le a Z generáció költését leginkább befolyásoló TikTokon.

A trend a globális gazdasági lassulásra reagál, ha úgy tetszik, az ellen lázad, hogy az influenszerek folyamatosan fogyasztásra ösztökélnek. Végső soron komoly kihívást és valószínűleg korszakhatárt jelent a menő cuccok kulturális megítélésében, és hagyhat egy horpadást azon a berögzült vélekedésen, hogy a környezetet és embereket kizsákmányoló fast fashiöntől, piros gumicsizmától vagy az AirPods Pro Maxtól lehet menő valaki.

Ez is befolyásol

A közösségimédia-szakértők szerint ugyanakkor nem árt figyelembe venni, hogy a deinfluenszerkedés is befolyásolás, akárcsak az influenszerkedés. Ha egy flancos naptej helyett egy tizedannyiba kerülő, de ugyanolyan jó naptejet ajánl valaki, 

Ráadásul a gazdaság történetében kevés olyan van, ami annyira összenőtt, mint az internet és a shoppingolás.

Ez a felhajtás is elül, ahogy javul a gazdasági helyzet. A deinluenszerkedés nem oldja meg a túlfogyasztást és nem jelenti az influenszermarketing végét. A TikTok-alkotók továbbra is komoly hatással lesznek a kereskedelem közösségi média felől érkező eladásaira, ami idén 29,8 százalékkal nő az Egyesült Államokban

– fogalmazott Isobel Selby, a Fanbytes influenszerügynökség munkatársa.

A fogyasztói társadalom és etika előkerülése – ahogy Nogueira esete mutatja – közben új frontot nyit azon influenszerek belső versengésében, akik egy jobb világban atomfizikusok vagy vízilabdakapusok lehettek volna. 

(CBS, Dazed, The Guardian)

(Borítókép:  Thomas Trutschel / Photothek / Getty Images)