Parkinson-kórt okozhat az elterjedt oldószer

A triklór-etilén vagy TCE egy nem gyúlékony oldószer, jellegzetes szagú színtelen folyadék. Nagyon széles körben alkalmazott vegyszer: altatószerként használták a 30-as évektől a 70-es évekig, Afrikában még ma is. Az élelmiszeriparban növényi olajok előállításánál, kávé koffeinmentesítésében és ízesítőanyagok kivonására használják. Használják ruhatisztításra, alkatrészek zsírmentesítésére, rakétákban és hűtőberendezések töltőanyagaként. Bárki találkozhatott vele festékoldóként, ragasztókban, hibajavítóban, folteltávolítókban, bútortisztítóként vagy autóápoló kellékekben.

1969-ben jelent meg az első kutatás, amely összefüggést talált a TCE és a Parkinson-kór között, azóta négy esettanulmány jelent meg, amelyek 8 személy kórtörténetét és oldószerrel való találkozásukat elemezték. Egy kisebb epidemológiai kutatás szerint az anyaggal való találkozás ötszörösére növelte a Parkinson kialakulásának veszélyét. A káros hatást állatkísérletek is megerősítették. Összességében azonban a triklór-etilénnel kapcsolatban széles körű használata ellenére kevés klinikai vizsgálat folyt. Ezek eredményeit gyűjtötte össze a Rochesteri Egyetem munkatársai és más idegkutatók részvételével összeállított, március közepén közölt tanulmány.

Évtizedekkel később okozott betegséget

A Parkinson-kór egy degeneratív idegrendszeri betegség, amelyet James Parkinson angol orvos írt le először 1817-ben. A kór a mozgás leromlásával és demenciával jár, és napjainkban több millió embert érint. Okait öröklött tényezőkre, növényvédő szerekre és fejsérülésre vezetik vissza, de pontos oka és gyógymódja jelenleg is ismeretlen. Az esetek száma megduplázódott az elmúlt három évtizedben, és a tendencia alapján ismét megduplázódik 2040-ig.

Egy 2008-as kutatás 30 gyári munkás esetét dolgozta fel, akik több évtizedig dolgoztak triklór-etilénnel szennyezett környezetben. Közülük háromnál alakult ki Parkinson-kór – ők közvetlenül egy oldószerrel teli nyitott tartály mellett dolgoztak. Az ugyanitt dolgozók közül tizennégynél volt megfigyelhető a parkinsonizmus, vagyis a betegségre jellemző mozgási tünetek.

2012-ben jelent meg az a kutatás, amely ikerpároknál vizsgálta, mi történik, ha egyikük a foglalkozás vagy hobbi keretében bekövetkező TCE-vel érintkezik. Ez a vizsgálat jutott arra a megállapításra, hogy a vegyszer 500 százalékkal növelte a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát – egyben igazolta, hogy a betegség terjedésének elsődleges hajtóereje nem az örökletes hajlam.

Az esettanulmányokat értékelve kiderült, hogy egy fizikus kivételével az érintetteknek fogalmuk sem volt róla, hogy TCE-vel érintkeztek, az anyag egészségügyi kockázataival pedig senki sem volt tisztában. 

Szennyezett területek

Az Európai Unió karcinogénként sorolta be és 2016-tól tiltja a triklór-etilént, amit csak iparban, ellenőrzött körülmények között lehet alkalmazni. A TCE használata a 70-es években volt a legelterjedtebb, csak az Egyesült Államokban 272 ezer tonnát állítottak elő belőle, a teljes lakosságra fejenként egy kiló jutott.

A kutatók rámutattak, hogy a TCE bőrön és belélegezve is veszélyes, jelen lehet épületekben, különösen olyan műszaki megoldásokban, mint a liftek, de a probléma a liftek közelében elhelyezkedő irodákat is érinti. Az anyag emellett a talajt és a vizet is szennyezi, és kimutatható az egykori üzemek helyére épülő új lakóépületekben.

A problémát súlyosbítja, hogy a vegyszer nemcsak Parkinson-kórt, de születési rendellenességeket, vese- és májrákot is okozhat. A tanulmány szerzői ezek miatt a TCE teljes körű betiltását és a szennyezett területek feltérképezését szorgalmazzák.

(iOS Press, Wikipedia)