Nyugdíjas hobbista oldotta meg a nagy matematikai rejtélyek egyikét
További Tech-Tudomány cikkek
Az egyik leghíresebb aperiodikus csempe Roger Penrose nevéhez fűződik. Penrose, aki 2020-ban kapta meg a fizikai Nobel-díjat, még 1973-ban fedezte fel azt a 6 síkidomból álló készletet, amivel nem ismétlődő minta állítható elő – a tudós később két elemre szűkítette a készletet.
A Johannes Kepler munkásságáig, a XVII. századig visszavezethető probléma Albrecht Dürert is megihlette. A matematika azóta is kereste az einsteint – ami itt érdekes módon nem Albert Einsteint jelöli, hanem arra utal, hogy a minta egyetlen csempéből (egy kőből – ein Stein) áll.
Az idomot és különleges tulajdonságainak bizonyítását David Smith, Joseph Myers és Chaim Goodman-Strauss közös tudományos cikke ismertette. Az einstein 13 oldalú, és alkotója „a kalap” nevet adta neki.
Egy olyan dolgot keresel, amiből egy van egymillióban. Kiszűrsz 999 999-et, így marad valami, ami furcsa, és érdemes tovább vizsgálni. Ezt aztán egyenként kézben megvizsgálod, próbálod megérteni, és egy struktúrát építeni belőle
– magyarázta a felfedezés módját Chaim Goodman-Strauss, az Arkansasi Egyetem professzora.
Az idom felfedezője, az angol David Smith 64 éves nyugalmazott nyomdagépszerelő, aki saját elmondása szerint soha sem volt kiemelkedő matematikából, viszont megszállott hobbija volt a nem periódusos csempék kutatása. Smith otthoni kartonvágó gépével készítette és rakosgatta az általa vizsgált síkidomokat.
In a new paper, David Smith, Joseph Myers, Chaim Goodman-Strauss and I prove that a polykite that we call "the hat" is an aperiodic monotile, AKA an einstein. We finally got down to 1! https://t.co/UnZETptgqZ 4/6 pic.twitter.com/debT8AcIYV
— Craig S. Kaplan (@cs_kaplan) March 21, 2023
Az einstein egy polykite, vagyis azokból a papírsárkány alakú rombuszokból épül fel, amiket egy hatszög felbontásával kapunk. Smith nem sokkal később felfedezett egy másik einsteint, ez nem 8, hanem 10 sárkányból állt, és a „teknős” nevet kapta.
Ami a legelképesztőbb, hogy az aperiodikus csempe hatszögletű rácsra illeszkedik, aminél periodikusabb rácsot aligha találsz
– mutatott rá Doris Schattschneider, a Moravian Egyetem matematikusa.
A felfedezés igazi áttörés, ami nemcsak a matematika, de az anyagtudományok terén is jelentőséggel bír.
(Interesting Engineering, The New York Times)