Megtalálták a legrégebbi denevércsontvázat, ami tovább növelte a rejtélyt
További Tech-Tudomány cikkek
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
Az Amerikai Természettudományi Múzeum kutatói két kiváló állapotban megmaradt denevérfosszíliára bukkantak az Egyesült Államokban, a Wyoming állam délnyugati részén található Green River formáció nevű lelőhelyen. A maradványok egy eddig ismeretlen denevérfajhoz tartoznak, és pár Ázsiában talált denevérfogat leszámítva 52 millió éves korukkal a legkorábbi ismert denevérmaradványok.
Az ősdenevéreket a néhai denevérkutató, Greg Gunnell tiszteletére Icaronycteris gunnellinek nevezték el. Valamivel kisebbek, mint legközelebbi ismert rokonuk, az Icaronycteris index, összezárt szárnnyal az ember tenyerében is elférnének. Az Icaronycteris gunnelli súlya 22,5 és 28,9 gramm körüli lehetett.
A most leírt faj az egyik legkorábbi ismert teljes denevércsontváz, ami bepillantást nyújt a denevérek leszármazásába. Azonban vannak meg filogenetikai kérdések, amiket további fosszíliák felfedezése oldhat meg
– mondta Emma Teeling, a Dublini Egyetem zoológiaprofesszora.
A denevérek az 56 milliótól 34 millió évvel ezelőttig tartó eocén korban fejlődtek ki. A szóban forgó felfedezés előtt a legkorábbi denevérleletek az Icaronycteris index és a Onychonycteris finneyi 50 millió éves maradványai voltak.
Az új leleteknek a PLOS One folyóiratban közölt leírása kissé felkavarta a denevérek kialakulásával kapcsolatos elképzeléseket. Hat másik eocénból maradt denevércsontvázzal összevetve megállapították, hogy eddig ismeretlen fajról van szó. Ez azért jelentős, mert az elmúlt 60 évben a tudomány 30 különböző fosszíliát talált ebből a korból, de ezek mindegyike két fajhoz tartozott.
A Green Riverben talált denevérek a legrégebbiek, de nem a legprimitívebbek, a kutatók ezért úgy gondolják, hogy a többi eocén denevértől független evolúciós ágat képviselnek.