Csillagok születnek az elszabadult fekete lyuk nyomában

Nagyon szokatlan jelenségre bukkantak csillagászok a veterán Hubble űrteleszkóp segítségével: egy száguldó szupermasszív fekete lyukat találtak, amely újszülött csillagokból álló, 200 000 fényév hosszúságú csíkot hagyott maga után. 

A 20 millió Nap tömegű fekete lyuk egykor egy galaxis magját képezte, onnan azonban több galaxis ütközésének eredményeként kilökődött. A jelenség kialakulásának első lépéseként két galaxis találkozott 50 millió évvel ezelőtt, a központban található fekete lyukak egyre gyorsulva keringtek egymás körül. Mindez a világegyetem egy forgalmasabb részén történt, mert a képbe ekkor belépett egy harmadik galaxis, és megzavarta a kialakult mozgást. A fekete lyuk ekkor repült ki a csillagrendszerből. A gravitációs parittya másodpercenként 1600 kilométeres sebességre gyorsította: 

A csillagászok az űrteleszkóppal eleinte csak egy különös csíkot láttak, amely egy kissé furcsa formájú galaxis felé mutat, ezért a hawaii Keck teleszkóppal is megvizsgálták.

A fekete lyukak olyan égitestek, amelyeknek szélsőségesen erős tömegvonzásából a fény sem tud kilépni. A közelükbe kerülő anyagot felfalják. A szupermasszív fekete lyukakkal az is előfordul, hogy anyagot löknek ki a galaxisukból – ezek általában szétterjedő felhőt képeznek. A most felfedezett elszabadult fekete lyuk ezzel szemben a hozzá legközelebb keringő csillagokat magával húzva lökéshullámot kelt az anyagban, ami miatt a mögötte húzódó űrbe omló csillagközi gázban csillagok alakulnak ki.

Kilőtték egymást

A fekete lyuk kilökődésére több forgatókönyv létezik. Van olyan, amelyikben csak két égitest szerepel. Van olyan is, amelyikben egy keringő párosból egy harmadik érkezésével kirepül az egyik. Az érintett galaxis túloldalán azonban felfedezték a fekete lyuk ellenkező irányba száguldó, nagyobb tömegű párját, amely szintén ionizált lökéshullámot tol maga előtt.

Ahhoz, hogy a három fekete lyuk három különböző irányba lökődjön ki, hasonló tömegűnek kell lenniük – ennek bekövetkeztére azonban nagyon kicsi az esély. A csillagászok ezért azt feltételezik, hogy a két galaxis magja kezdetben egymás körül keringett, de a harmadik objektum érkezését követően két ellentétes irányba repülnek szét: az egyik csillagokból álló csíkot húz, míg a másik két fekete lyukból álló rendszerként távolodik. Annyi biztos, hogy a hátramaradt galaxisnak nincs aktív magja.

A különös jelenség kutatása a James Webb űrteleszkóppal, a Chandra röntgenobszervatóriummal és a NASA tervezett, új Nancy Grace Roman űrteleszkópjával végzett megfigyelésekkel folytatódhat.

(Ars Technica, NASA)