Miért fontos, hogy pislogjon egy robot?

Napjaink egyik legvitatottabb tudományos, üzleti, de már kulturális témája is a mesterséges intelligencia használata. Anglia egyik legjelentősebb művészeti rendezvénye, a tíznapos, nyáron esedékes bradfordi irodalmi fesztivál most nem a sztárfellépőkkel került be a hírekbe (bár már az idei nagy nevek is ismertek), hanem azzal, hogy egy meghívott grafikus visszamondta a részvételt. Chris Mouldnak könyvillusztrátori mesterkurzust kellett volna tartania az eseményen, de visszautasította a meghívást, miután megtudta, hogy a reklámplakátokat mesterséges intelligencia segítségével állították elő. Mould úgy kommentálta:

Hogy mondhatnám az embereknek, hogy járjanak művészeti iskolába és dolgozzanak ezen a területen, ha az esemény reklámozására használt anyag egy gombnyomásra generálódik?

Ez csak egy a mesterséges intelligencia által okozott problémák közül, hiszen már beférkőzik a gondolatainkba, mentális betegségeket okozhat, és a világ elpusztításán is dolgozik. Életünk minden területén megjelentek a robotok, fejlesztésük szárnyal, és kinézetük is egyre humanoidabb.

Italo robot

A CONTACT kutatócsoport a genovai Technológiai Intézetben (Istituto Italiano di Tecnologia) dolgozik a robotfejlesztéseken – írja a BBC. Új kísérleteik és vizsgálataik a pislogás körül forognak, mert ez a kis mozdulat nemcsak egy reflexív fiziológiai funkció, ami véd és hidratál, de a nonverbális kommunikáció eszközeként fontos szerepet játszik az interakciókban is. Az egyre emberszerűbb robotok megalkotására törekvő kutatók elkezdték tanulmányozni az emberi pislogás fizikai és pszichológiai tulajdonságait, hogy megértsék, miért lehet hasznos a robotoknál is.

Az intézet 13 évesekkel és felnőttekkel végzett kutatásokat, és arra jutott, mindkét csoport jobban szereti a pislogó robotokat, mert ahogy Alessandra Sciutti, az egyik munkatárs mondja:

Egy nem pislogó robot azt a kellemetlen benyomást keltheti az emberben, mintha bámulnák.

Kommunikáció során jobban tudunk kapcsolódni a ránk néző, pislogó robothoz, ez tehát a közeli cél, de megalkotása technikailag nem kis kihívást jelent, mert ez az egyik legfinomabb emberi mozgás, megtervezése nagy pontosságú motorokat igényel.

Francesco Rea, a CONTACT egység vezető technikusa úgy vélekedik, nagy gond a pislogás hangja is, a halkabb motor viszont lassabb pislogáshoz vezethet (ahogy a lenti videón is láthatjuk), ami vizuális információvesztéssel is jár – az iCub robot kamerája a szem mögött található. Ha a lassulás miatt kimarad mondjuk tíz kép, az már gondot okozhat.

Hogy bukhat le a hazudós Mikrobi?

A természetellenes pislogás az embernél árulkodó lehet hazugság vagy különböző érzelmi állapotok esetén, de a robotoknál is furcsának és zavarónak tűnhet.

David Hanson, a Hanson Robotics alapítója és vezetője, a híres Sophia kreátora szerint a fő nehézség a bőrt mozgató motorok megalkotása, de a természetesen mozgó szem alakjának létrehozása szintén feladja a leckét.

James Kennedy, a Disney Research kutatója elárulta, hogy kifejlesztettek egy olyan, a robot mellkasában lévő kamerával képeket feldolgozó szoftvert, amely vezérlőjeleket generál a szemhéjak nyitásához és becsukásához. Élethű mozgást és viselkedést akartak kialakítani, amivel a robotok könnyebben kapcsolódhatnak az emberekhez, és mi is gyorsabban bízhatunk meg bennük, tekinthetjük őket barátunknak vagy kollégánknak.